Mályvád 55
(A kiírásban szereplõ pontos táv: 53,3 km / 0 m)
Érdekes, hogy Békés megye –amely egyébként nem egy klasszikus túraterep (és ezzel semmiképpen nem szeretném megbántani a helyieket)- két olyan nagy hagyományokkal bíró, klasszikus teljesítménytúrával is rendelkezik, mint a Kõrös és a Mályvád. Elõbbit idén már huszonnegyedik, utóbbit pedig tizenkilencedik alkalommal rendezték meg – mindkettõ igazán tiszteletet és elismerést érdemlõ szám.
No de ami engem illet, júniusban leküzdöttem az egyiket, most eljött az ideje a másiknak!
Hét közepén még azzal ijesztgettek a meteorológusok, hogy esõs nap lesz a szombati, aztán pénteken már korrigáltak arra, hogy csak nyugaton lesz hidegfront, keleten leghamarabb este. Nagyszerû hír, gondoltam magamban, így legalább simán beérek a célba még esõ nélkül, aztán ha akar, hát késõbb csak hadd essen! Tulajdonképpen úgy is lett, ahogy jósolták, de így utólag már igazán nem tudom megmondani, hogy így jártam-e jobban…
Szombaton Gyula környékén igazi strandidõ volt, klasszikus gatyarohasztó kánikula, egyetlen árva felhõ és egy apró szellõ nélkül… 35 fok.
Hogy milyen ilyen idõben battyogni dél körül a Kõrös gátján Szanazug felé??? Hát ezt mit szépítsük? Ez brutális! :-)
Ha maradni akarnék az elsõ mondatokban meghúzott párhuzamnál és a Kõröst egy kicsit a Mályvádhoz hasonlítanám, akkor azt kell mondanom, hogy egyértelmûen a Mályvád útvonala a szebb és a jobb. Az útvonal jelentõs része eleve erdõben megy (ráadásul a Mályvádi erdõ egy igazi ezerarcú gyöngyszem), lényegesen több az érdekesség, a „látnivaló”, ráadásul –ellentétben a Kõrös 50-nel- a gátas szakaszok itt végig olyanok, hogy a folyó mindvégig jól látható, itt a gát és a folyó között nincs ártéri erdõ, ezáltal sokkal szebb a látvány. Attól persze tud ez még brutálisan monoton lenni, de ez már más kérdés, ez az alföldi teljesítménytúrákhoz hozzá tartozik, s igenis, ezeknek a túráknak ez az egyik szépsége.
Az alföldi túrák általános jellemzõit tehát azért a Mályvád sem nélkülözi, a dénesmajori mûút közel három kilométeres nyílegyenese azért ad egy kis izelítõt az alföldi túrák "szépségeibõl", s a már említett Városerdõ-Szanazug közötti hat kilométeres gátas szakasz során is hamar rájön az ember hogy miért jobb nem egyedül túrázni… :-)
Nem akarok a részletekkel untatni senkit, összességében azt tudom mondani, hogy szerintem ez egy sokkal változatosabb és szebb túra, mint a Kõrös, a rendezés pedig hasonlóan kitûnõ.
Ami az út során szemet szúrt (a vakító napsugarakon kívül :-)) és nagyon nem tetszett (és ez nem a túrához szorosan kapcsolódó dolog), az egyrészt a Doboz elõtti szemétdomb, amely lassan olyan méretû, hogy már a táj részévé válik. A turistajelzés szó szerint a szemétdombon vezet át, s ráadásul a kupac évrõl évre nagyobb és terebélyesebb. Igazán büszkék lehetnek magukra a doboziak, meg a dobozi polgármesteri hivatal is, mert látszólag sem a környékbelieket, sem a községvezetést nem zavarja, hogy saját községüket egy szemétfallal veszik körül, ha nekik ez így tetszik, ám tegyék… Szerintem elég lehangoló.
A másik, amiért sír a szívem, az a gyönyörû pósteleki kastélypark, amely szintén csak pusztul és pusztul és pusztul… Azt még megértem, hogy a kastélyépület felújítása nem megoldható, mert ez már olyan állapotban van, hogy ez már csak egy rom. De ez lassan már romnak is rom. Meg amúgy is, az épület még romként is sokkal szebb lehetne, ha mondjuk, legalább a gazt kiirtanák mellõle… S hogy még magát a tényleg gyönyörû és még ilyen állapotában is impozáns kastélyparkot miért engedik teljesen elpusztulni, azt már tényleg nehezen fogom fel! A pósteleki kastélypark ugyanis még a teljesen romos kastélyépülettel együtt is egy állati jó hely lehetne…
Ami a túra szervezõit illeti, szerintem ez a túra nagyon ott van, de azért két észrevétel: hogy elfogyott a jelvény a végére, az nem nagyon jó…
A túra teljesítése után nagyon „jól esik” az embernek az a jelvény, mert nagyon megdolgozott érte… Mondjuk ezt még megbocsátom, mert megígérték, hogy utólag postázzák, s tényleg elismerésre méltó, hogy addig is egy „átmeneti” kitûzõt azért adtak, amíg elkészül a klasszikus jelvény. Szóval ez tényleg csak apró észrevétel – mert úgy gondolom, hogy ezt a „gondot” a szervezõk a lehetõségekhez képest abszolút korrekten orvosolták. Azt feltételezve persze, hogy tényleg meg is érkezik a jelvény – de ebben biztos vagyok.
Viszont… hogy a célban a babgulyás is elfogy és emiatt adnak egy nagy tányért, aztán azt még félig sem adják babgulyással – na ez már kicsit azért gáz! A gulyást osztó hölgy azt mondta, sajnos kevés a kaja, már hozzák az utánpótlást, de addig csak egy keveset tud adni, ha kérünk még, jöjjünk vissza késõbb!
Hát kösz vazze… Most gyalogoltam 55 kilométert 35 fokban, biztos visszajövök majd további két kanál babgulyásért egy óra múlva, nem?
Ugyan már…ez így gáz!
A tényszerûség és a korrektség kedvéért azért hozzá kell tennem, hogy éhes szerintem így sem maradt senki, mert rengeteg minden egyébbõl volt bõven – többféle gyümölcs és jégkrém is gyakorlatilag korlátlanul. De a babgulyás akkor is a Mályvád része - anélkül befejezni nem ugyanaz, mint vele...
Egyébként szerintem a túra nagyon jól szervezett volt, -ha a gulyástól eltekintek- az ellátás is kitûnõ volt.
Táj/útvonal/feeling (szerintem): 4
(nyilván egy alföldi túra soha nem tud olyan tájat „mutatni”, mint egy mátrai vagy egy bükki, de ez az útvonal és ez a táj szerintem az egyik legjobb az alföldi túrák között, amin valaha is voltam, a mályvádi erdõ pedig bizony nagyon jó hely, szóval erre a túrára már önmagában ezért is érdemes ellátogatni)
Szervezés (szerintem): 5
(a szervezés szerintem kitûnõ, ha a jelvénnyel kapcsolatos „problémát” megoldottnak tekintem, akkor ez bizony csakis a legmagasabb osztályzat lehet)
Itiner/útleírás (szerintem): 5
(szép, tartalmas, informatív, fekete-fehér, nyomdában készült itiner, A3-as méret összehajtogatva, szétnyitva a hátoldalán egy nagyon részletes és informatív térkép – kifejezetten igényes cucc)
Ellátás/szolgáltatás(szerintem): 4,5
(gigantikus 5-öst adnék rá szívem szerint, mert a célig kifogástalan volt, de ez a gulyásleves dolog azért nem esett igazán jól… A Mályvádhoz hozzátartozik a babgulyás is a végén)
|
