Túrabeszámolók


Mátra 115 (+résztávok)

Cam MogóTúra éve: 20092009.06.09 08:46:47
Néhány gondolat Mátra 115 kapcsán...

Útvonal: Igazi Mátra-túrás útvonal, kemény emelkedõkkel és lejtõkkel. A legtöbb magas Mátra-csúcs felfûzve rá, lehetõleg úgy, hogy két csúcs közt minél lejjebb kelljen ereszkedni :) Mindegyik csúcsnak a legtetejéig kellett mászni a pecsétért: Jagus, Oroszlánvár, Nagy-Szárhegy, Kékestetõ, Galyatetõ (kétszer), Ágasvár, Múzsla, Havas, Káva, Tót-hegyes, Világos-hegy. A szintmetszeten látszik, ahogyan a csúcsok között szépen levisz az út 300-400 méteres szintre: Parádsasvár, Mátraalmás, Lajosháza, Szorospatak, Mátrakeresztes, Zám-patak, Diós-patak, Kénes forrás, Fajzatpuszta. A gyilkos hegy- és völgymeneteket a rendezõk kedvessége és a pazar ellátás oldotta.

Ellenõrzõpontok: Bõségesen voltak, és a megfelelõ helyeken. Ráadásul meglepetés-pontok tömege is elõfordult, és azok is gondosan kitalált helyeken. Mintaszerû tervezés. Rengeteg segítõkész ember kapcsolódott be a pontõrködésbe, nemcsak helybeliek, hanem az ország minden tájáról, egyesületébõl. Családok, apukák kisgyerekekkel vállaltak pontõrködést, sátorban, autóban vagy a szabad ég alatt vártak minket és kínáltak, bíztattak, jó szóval tartottak.

Igazolófüzet: Világos de nem szájbarágós útvonalleírás. Érdemes volt olvasni menet közben is. Pontos táv- és szinttáblázat. Remek szintmetszet, amire rátekintve azonnal látni lehetett, hogy mi vár az elszánt túrázóra a következõ pár órában :) Menetrend, telefonszámok az elérhetõséghez baj esetén.

Ellátás: Errõl regényt lehetne írni, de ha egyetlen szóval kellene jellemezni, akkor: "fantasztikus". Ennyiféle finomságot én még túrán nem láttam (talán a szigethalmiak nagy túrái hasonlíthatók hozzá). A teljesség igénye nélkül: igazi gulyás több helyen, zsíros-vajas-lekváros-mézes kenyér, hagyma-paradicsom-uborka-savanyúság, sós mogyoró, ropi, pogácsa, rengeteg házi- és teasütemény, túró rudi, palacsinta, aszalt gyümölcsök: datolya, szilva, sárgabarack, mazsola, friss gyümölcsök: alma, banán, narancs, innivalók: víz, szörpök, tea (többféle), izotóniás- , kálciumos- és magnéziumos víz, kávé, sör, … Ráadásul mindenhol olyan kiszolgálással, hogy: "maradj csak ülve, majd idehozom, mit kérsz, vegyél még, egyél még, kóstold meg, máris adom, ..." Néhány ellenõrzõponton valósággal zavarban voltam, annyira kiszolgáltak. Ennyi kedvesség és segítõkészség mellett talán nem is tûnt annyira nyûgösnek a közel 6400 m szint.

Idõjárás: Jagusra érve köd fogadott, innen végig felhõ borította a Mátra-gerincet. Igazi õszidézõ, ködszitálós-csepegõs-nedves volt az idõ. Kékes csúcsa elõtt 100 méterrel hirtelen kitisztult az ég, kisütött a nap. Mellbevágó volt a kontraszt a Kékes nyugati és keleti oldala között. Késõbb hol kiderült, hol beborult; néha eleredt az esõ, majd elállt. Galyavárra menet esett az esõ rendesen. Azután abbahagyta, és kitisztult. Az éjszaka már teliholdas, csillagos volt, a rákövetkezõ délelõtt pedig tikkasztóan meleg. Összességében: tökéletes, hiszen ha szombaton is olyan meleg lett volna, mint másnap délelõtt, akkor többen kidõltünk volna.

Rendezés: Iszonyat sok munka volt ebben a túrában, és ezt nemcsak az eddig leírtak mutatják. Hadd említsek még néhány ötletet, újdonságot:
- Festett kõdíjak – a kövek gyûjtögetése és egyedi (nem egyforma!) festése is hosszas, aprólékos munka, aminek az eredménye egy teljesen egyedi díjazás.
- Internetes honlap - útvonalleírás, térkép, statisztikák, fórum a véleményeknek, online közvetítés: vagyis egy táblázat, ahova menet közben felviszik a résztvevõk idõadatait, és így nyomon követhetõ, ki hol jár (Kékdroidnak ezúton köszönöm a buzdító SMS-eket). Érdekes eljátszani az összehasonlító diagrammal is.
- Fényvisszaverõ szalagozás a kritikusabb éjszakai szakaszokon – sötétben szinte vezeti az embert (ilyet elõször a téli LeFaGySz-on láttam).

A célban, a finom õzgulyást eszegetve elnéztem a társaságot. A beérkezõket tapssal fogadták. 2-3 éves gyerekek hordták nekünk a süteményt. Olyan volt az egész, mint egy népes család. Örültünk egymásnak. Próbáltam belegondolni, hogy ennek a legendás túrának az újrarendezése mennyi munkával járhatott. Csapatmunka volt ez a javából, amibe mindenki tudása legjavát adta bele. Példátlan összefogás eredményeképpen jöhetett létre ez a Mátra 115 ilyen formában. Sikerült megvalósítani a túra megálmodóinak azt a szándékát – ahogyan Medveczky Gyuri írta – "hogy megmutassuk egy civil közösség erejét egy jó ügyben". Mintapéldája lehet ez minden alulról jövõ civil szervezõdésnek!

Nagyon jólesõ érzés volt résztvevõként érezni azt a segítséget és lelkesedést, amivel körülvettek minket. Nekünk csak menni, menni kellett. Köszönöm túratársaim nevében is a rendezõk emberfeletti munkáját, kitartását! Ezen a túrán szerintem nem mi túrázók, hanem a rendezõk nyújtották a legnagyobb teljesítményt.