Túrabeszámolók


Lepke (Vasas nagy 8-as)

dnvzoliTúra éve: 20092009.03.24 13:32:41
Lepke 40 2009.03.21.

Múlt hét végén úgy volt,hogy biztos ott leszek.Hét közepén egy egész családot betegségbe döntõ vírustámadás következményei miatt egyre kétségesebb volt az indulás.Aztán az autón is lenne némi javítanivaló,a szerelõ szombatra ígérte.Túra jelen állás szerint elmarad(részemrõl).Aztán pénteken autószerelõ felszívódott.Este 8 körül döntöttem:ez egy jel,miszerint épp kilábalva a betegségbõl is mennem kell:-)

Az odaúton elõször a Somló behavazott oldala váltott ki belõlem némi csodálkozást.Aztán Tapolca elõtt belefutottam a télbe,olyan szinten,hogy a sebességbõl is visszavettem a fénylõ úttest miatt.Furcsa volt Gyõr után ahol egy deka hó sincs.Tapolcán megtapasztalhattam az útvonaltervezõ hiányosságait(pár körforgalommal többel találkoztam,mint amire számítottam)de kiérve a város szélére már ismerõs volt az út,így bõven idõre elértem Vonyarcra a rajtba.

Este 6-kor jelenésem volt a munkahelyemen,így mindenképp el akartam rajtolni 7-kor.Tervem maximálisan bejött,az 1-es rajtszámmal vághattam neki a 40 km-nek.

Elég hideg volt,pár száz méterig azon bosszankodtam,hogy nem hoztam kesztyût,de aztán megkezdve az emelkedést,rá kellett jönni hogy felesleges lett volna.Élveztem az egyedüllétet,a csendet,a behavazott tájat.Vártam,hátha látok vadakat,de sajnos nem volt szerencsém.
A Berzsenyi-kilátót aztán majdnem sikerült elkerülnöm.Az lett gyanús,hogy a pirosról való letérés után rövidesen el kellene érni.Én meg már átbuktam a sárgán a legmagasabb ponton,elindultam lefelé,kilátó meg sehol.Visszafordultam,nézelõdtem mindenfelé,majd egyszer csak megláttam fent a dombon valami kilátószerût....õ volt az.
Pontõr srácoknak meg is jegyeztem,hogy néminemû szalagozás nem ártott volna.Elég flegma válasz érkezett,megjegyezték,hogy nem is ott kellett volna feljönni,ahol én jöttem. Betudtam zsenge koruknak a stílust.Itt ismerkedtem össze alkalmi utitársammal is,aki mondta,hogy õ látta,hogy elkerültem a pontot.Kössssz:-)Máskor szólhatsz:-)).Ezt a húzását(miszerint nem szólt)tapasztalatlanságának tulajdonítom(elsõ tt-ja volt)ezért,miután ezt megtudtam,már nem nehezteltem érte.Sok jóra kilátás szempontjából nem számítottam,de azért felbaktattam a legfelsõ szintre.Szokásos:-))Párás levegõ,szürkeségbe veszõ láthatár....

Aztán új ismerõsöm,aki a környéknek is ismerõje,felvilágosított,hogy van egy kidõlt fán jelzés a kilátó felé,csak azt most hó borította....

Kilátóból lefelé szép behavazott erdõben haladtunk,Büdöskút után aztán megváltoztak a körülmények,a Püspökházi-völgy nekem kimondottan nem tetszett a dagonyával.Nem azzal volt bajom hogy sár volt,hanem azt nem értettem,miért nem haladhatunk az erdõben valami ösvényen,miért kell ezen a kimondottan kellemetlen,ronda úton falni a távot.Aztán mikor rátér a túra a "burkolt"útra,és hatalmas erdészeti teherautók között-mellett gyalogoltunk elkezdtem nagyon várni már valami fák közti útszakaszra:-)

Egy pihenõnél aztán hálisten befordultunk a S+ jelzésen az erdõbe.Hangulatom nagyságrendekkel megemelkedett.Itt következett aztán a túránk legnagyobb keverése:-)

A kapott "móricka"(az én szóhasználatomban a móricka szó talán a gagyi megfelelõje lehet)"térképkivonat"on a lap alján levõ "valamin"azt láttuk,hogy a S+után jön a S háromszög.Meg is találtuk,és vidáman ballagtunk felfelé a Bél Mátyás-kilátó felé.Jöttek utánunk is hárman,eszünkbe sem jutott hogy rossz felé mehetünk.Fenn a hegyen aztán sehogy sem találtunk utat következõ célpontunk felé.Társam helyi volt,gps is volt nála,az irányt láttuk,csak utat nem találtunk.Voltunk tehát öten a tetõn nagy tanácstalanságban.Gps-szel felszerelt kolléga mondta,hogy menjünk vissza az elágazásig de végül a legegyszerûbb megoldást választva megindultunk toronyiránt Györök felé.Némi magánlaksértés árán aztán elértük az ep.-t.

(3 új ismerõsünkön már elõtte is csodálkoztunk,hogy kerültek hozzánk ilyen közel.Kiderült hogy õk sem találták az elsõ kilátót,de õk annyira,hogy sehogy:-))Gyorsaságuk oka tehát megvolt:-)).Azért,mivel hitelt érdemlõen tudták bizonyítani,hogy jártak arrafelé,leigazolták nekik az elsõ ep.-t).

Itt már aztán beazonosítottuk,hol tévedtünk.Persze hogy nem kellett volna letérni a S háromszögre,a móricka rajzon a S háromszög odavonalazás azt jelentette,hogy útvonalunk elhalad e jelzés becsatlakozása mellett,de letérni ezért még nem kell rá:-)Utólag már okos az ember,kezében egy túristatérképpel,amin láthatók a feliratok:-))

Büfé ep. után elkövettem egy nagy hibát,elkezdtem elfogyasztani egy giga-kiszerelésû energiaitalt.Nagyon rossz döntés volt.Irgalmatlan emelkedõ következett ugyanis a Pap-hegyre,elõször aszfalton,majd az erdõben.Levegõ után kapkodva próbáltam magamba önteni az italt,persze kevés sikerrel:-))Kicsesztem magammal rendesen:-)).Felfelé találkoztunk egy 40-essel aki szembe jött....csodálkozott,hogy miért haladunk ellentétes irányba...

Pap-hegyre sem volt semmi feljutni,de ami utána következett....Hosszú is,meredek is..ziháltam rendesen mire felértünk:-).Ráadásul az út ezen része vastagon volt azzal az alattomos növénnyel,ami térdmagasságig nõ,és a túrabot használatát szinte lehetetlenné teszi azzal,hogy mielõtt a bot talajt érne gellert kap rajta,így frankón elcsúszik a talaj felett ahelyett hogy beleállna.Élveztem nagyon:-))

Vékonycser ep.-nél aztán megsokasodtunk,Szt. Miklós forráshoz közeledve a táj megint kezdett szebbé válni,elõtte elég semmitmondó utakon haladtunk az "ezer vadles országában".Forrásnál szokásos vízcsere.Forrás után is szép az erdõ,elhaladtunk az itt már említett kutyatemetõ mellett,visszatérve Büdöskútra elfogyasztottuk a jól megérdemelt zsíros deszkákat a finom teával.(a tea nekem kimondottan ízlett).

Padkõ ep. következett hamarosan,ahol érdekes emlékmû található elhunyt nagy túrázók tiszteletére.

Jobbára fenyvesekben haladtunk tovább,immáron lefelé,jó tempóban.Elhagyva az elhagyott bányát aztán megint gondot okozott a szalagozás hiánya,ugyanis egy helyen elágazott az ösvény és mindkét irányban volt Z+ jelzés.Hasunkra ütöttünk és mentünk jobbra,a cél úgyis a mûút,elõbb-utóbb csak lejutunk.

Lejutottunk,átballagtunk rajta,majd megcéloztuk a Szt.Mihály dombot,rajta a kápolnával.Kápolna ep. letudva,irány a végsõ megmérettetés!A baj csak az volt,hogy le kellene térni a Z+-ról a Z háromszögre.Igen ám,csak hol?A móricka itiner itt sem segített,egy keresztezõdéstõl jó messze bent az utcában aztán elõkerült a keresett jelzés.Kellemetlen aszfaltozás következett,aztán szerencsére csak beértünk az erdõbe.Meglepõdtem magamon,mert egyenletes tempóban,a botokat maximálisan kihasználva,minden nehézség nélkül vettem az utolsó akadályt,elhaladva egy 10 méterenként levegõért kapkodó,látszólag jó erõben levõ túratárs mellett,amely körülmény,bevallom,extra erõt adott akkor.

Kilátóba nem mentem fel,az idõjárás nap közben sem változott e-téren jó irányba, nem adott lehetõséget szép kilátásokra,így elindultam lefelé.Itt megint szembe jött elég morcos hangulatban egy túratárs....

Aztán már csak néhány perc kellemetlen aszfaltozás volt hátra,és 8 órás idõvel beértem a célba.40km-en keresztül 5-ös átlagot sikerült elérnem,ilyen jól még sose mentem.

Oklevél-kitûzõ átvétele után átöltöztem,majd kényelmes tempóban hazacsorogtam Gyõrbe.

Szóval:Köszönet a túráért a rendezõségnek,lehetõséget teremtettek sok száz embernek a mozgásra,kikapcsolódásra,ez mindenképp dícsérendõ.

Szép az Emléklap,szép a kitûzõ.Az etetõ állomás jó helyen volt,az ellátmány megfelelõ.



Egy nagy baj azonban van ezzel a túrával:nem túl túrázóbarát.Az útvonal kijelölése gyenge,azt is mondhatnám,hogy nincs....Nem túl szerencsés,hogy egyáltalán nincs szalagozás,néhány kritikus helyen kimondottan hiányzott.(Igaz,volt néhány A4-es lap kihelyezve az útvonalon a túra emblémájával,de tájékozódás szempontjából semmi jelentõségük nem volt).De még talán ezt is el lehetne nézni,ha legalább a kapott "térképkivonat"nem lenne olyan amilyen:használhatatlanul olvashatatlan,egy nagyon gyenge minõségû fénymásolat.Lehet persze azzal nyugtatni magunkat-mi is ezt tettük-hogy nem árt néha egy kis tájékozódási próba,de annak is a minimális feltétele sztem az hogy legyen mibõl..Másrészrõl én tt-n szeretek minél tempósabban haladni,kimondottan jól esik,ha az elágazásokban már messzirõl látom a szalagot....Vagy én vagyok túl kényelmes,netán körülményes?

Ezeken kellene szerintem javítani,nagy elõnyére válna a túrának.

dnvzoli