|
|
20 km
Kicsit megint úgy tûnik, hogy nincs helye a leírásomnak, de közzéteszek néhány vidám mozzanatot.
Felkészülés: 0 erõnlét.
Buszról persze hamarabb szálltunk le, mert egy túra szerkós csaj leszállt a hajóállomásnál, nekem meg rév, hajó, egyre megy. Expert haverom is állította, jó helyen vagyunk. Ebben a szellemben 3 ismeretlen is követett. Természetesen a csaj eltûnt az ellenkezõ irányba.
Nevezés után úgy tettünk, mintha rutinosan beugranánk a CBA-ba, közben csak nem volt leírva, hogy jobbra vagy balra induljunk. Ehhez elõször és utoljára beröffentettem a Nokia Maps-et, és kikerestem a Nagy Lajos király útját. Utánunk nem sokan indultak szerintem, 9:30 is elmúlt ekkor.
Várba felfelé kiköptem a tüdõmet, de ez nem meglepõ és nem is ijedeztem tõle különösebben. Mindig ez van mindennek az elején. Az már nagyobb para volt, hogy a legelején a szánkódomb minõségû havon csak lendületbõl találtam fel. Milyen jó, hogy elõre kitaláltuk, hogy futócipõben menjünk.
1. ellenõrzõpont után elolvastam hogy milyen durva lesz, eltettem a papírt, mindenkit elengedtem, és folyamatos öreguras tempóban abszolváltam a szivatós részt. Itt elég nagy lett a hó. Aztán nem volt semmi gáz, de amikor a hegyoldalban ferdén vezetett az út, akkor folyamatosan estem-keltem. Mondanom sem kell, hogy egyedüliként. Mondjuk sárban KO lettem volna.
Az erdészház vagy mi utáni emelkedõn megint direkt nem akartam lefárasztani magam, így megint elengedtem egy 5-6 fõs csoportot. Ja a meglepõ az volt, hogy a gyökér tempóm ellenére is értünk utol embereket, összesen vagy 10-15-öt, és tartásra is be tudtunk állni másokkal.
2. ellenõrzõn benyomtam a citromos fantát, aztán nekimentünk a völgynek. Itt eléggé menetelt a haverom, mondván hogy ne fussunk olyan tré idõt miattam. Olyan kevés lábnyom volt itt, hogy fingom sem volt, hol is kelhettek át a többiek. Nem mintha gondom lett volna vele, csak 1x támaszkodtam bele a vízbe.
Le merem írni: 5h... :)) A kaja nagyon finom volt. |
|