Túrabeszámolók


Kincsesbánya

nafeTúra éve: 20092009.02.04 20:33:18
Kincsesbánya 30
GPS-el mért távolság: 24,5 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintkülönbség: 565 m.
A túra hetének idõjárása nem sok jóval kecsegtetett. Kétnapos esõ, dagonya minden mennyisségben. Telefonon egyeztettünk Zolival, korán indulunk, amikor még nem vágják össze elõttünk a sarat. Szerencsére ebbõl csak a korai indulás lett igaz, s valódi téli túrán vehettünk részt. Már odafelé autózva is hószállingózásban vezettem, így visszavettem a tempóból. Ennek ellenére háromnegyed hétkor már a rajt helyén voltunk. Gyors készülõdés. Irány nevezni. Zoliék eddigre megérkeztek Gyõrbõl, sõt be is neveztek. Hét óra elõtt néhány perccel, már sorba kellett állni a nevezéshez, pedig haladt gyorsan. Beneveztem az Észak-Dunántúli "Kupára" is, ahol sikerült elcsípnem a 001-es sorszámú igazolólapot. Az idei évben jóval kedvezõbbek a teljesítés feltételei, mint tavaly. Némi beszélgetés után, a Zoliból (dnvzoli), Anitából, Andrásból és jómagamból álló kis csapatunk nekivágott a táv teljesítésének. Kényelmes tempóban, kezdtünk, bemelegítésnek mindjárt egy kis emelkedõvel, aminek végén máris elértük az elsõ ellenõrzõpontot, ahol a pecséthez Sportszeletet kaptunk. Rátértünk a piros jelzésre, ahol egy idõ után, méretes befagyott pocsolyákat kerülgettünk. Túrabottal megkopogtatva õket, a többségüknél biztosak voltunk benne nem tartana meg, ha rálépnénk. A fagyott kéreg alatt itt még sáros volt a talaj. A Fehérvárcsurgói-víztározó felé ereszkedve igen csak keresni kellett, hol nem csúszik annyira az út. Gyakran inkább mellette mentünk. A tározó mellett a fagyott sár, hónak adta át a helyét, egyre sûrûbb, s nagyobb pelyhekben hullott a hó, mi pedig egyre jobban örültünk, milyen szép télire változott a túra. Rövid aszfaltos szakasz után, végre beértünk a Gaja-szurdokba, ahol rögtön ellenõrzõ ponttal kezdtünk. Az elõzõ sáros jeges szakaszokhoz képest, ez már nem rontott a haladási sebességünkön, viszont határozottan jobban éreztük magunkat. Eddigre utolért bennünket a Sanyi vezette gyõri csapat, akikkel hol elõzgettük egymást, hol pedig együtt mentünk, de inkább ez utóbbi történt majdnem a célig, ahogy ez már lenni szokott a csaknem egyforma tempóban talpalók között.
Hóba öltözötten még nem láttam a szurdokot. Gyönyörû. A borult, fény- és kontrasztszegény idõ miatt viszont igencsak hanyagoltam a fényképezést, mivel ultrakompakt géppel nem sok sikerrel kecsegtetett. A Gajában jócskán volt víz, de az is látszott, hogy a heti legmagasabb vízszinthez képest, már vagy húsz centit apadt. A híd után, az elsõ sziklánál örültünk, hogy az elején érkeztünk ide, mert még nem taposták össze a havat, s jól kapaszkodtak a bakancsok. Az Ádám-Éva fánál aztán nem bírtam tovább, elõvettem a fényképezõgépet. Továbbmenve következtek a kerítések, majd a Varjú-vártól a jó meredek sziklás emelkedõ, amitõl már elõre féltem, mennyire csúszós lesz. Lehet majd négykézláb mászni. Néhol a simára koptatott kövek, még szárazon is csúsznak, nemhogy hóban. A valóság alaposan rácáfolt erre. A friss mély hóban, könnyebben jutottunk föl, mint száraz talajon. Az utolsóként ide érkezõket viszont nem irigylem. Ha sokan indultak a 30-as távon, akkor ez a szakasz jegessé válhatott. Az antennánál megálltunk egy kicsit nézelõdni, fotózni, készült csoportkép is, ami egész jól sikerült. Ezen a szakaszon úgy 15-20 centi hó borította a földet. Ami jó volt az emelkedõn, miszerint nem taposták össze nagyon elõttünk a havat, itt már nehezítette a járást, de azért jólesett. A puha mély hóban, leszaladtunk a bodajki sípályán, mint a gyerekek, közben megemlítettük, vajon mit gondolnának a csemeték, ha látnák, hogy a "komoly" felnõttek mit mûvelnek. Következett egy aszfaltos szakasz a következõ ellenõrzõpontig. Érdekes volt, milyen gyorsan változott a hó vastagsága. A sípályán 15-20 centi, 200 méterrel arrább már csak 4-5 centi.
Az ellenõrzõponton megkaptuk a következõ pecsétet. Kis egészségügyi szünet, ami alatt az elõzõ pontokon kapott Sport- és Balatonszelettel, valamint egy kólával emeltem a vércukorszintemet. Továbbindulva megmásztuk a kálváriadombot. Itt derült ki, hogy Zoli, s a gyõri csapat egyik hölgytagja ugyanolyan bakancsot viselnek. Rögtön elkészültek a megfelelõ kompromittáló fotók is. Jelentem, sikerültek!
Leballagtunk a dombról, elmentünk a Szoborpark mellett, s mezei úton értük el újra a kerítést. Szokásos mini sorállás a létránál. Elértük a következõ pontot, ahol az õrök, jó kis tûznél melegedtek. Itt kellett elõször tájékozódás miatt elõvennem az igazolólapot, mivel Sanyiék a piros keresztjelzésen indultak tovább, én viszont az Ádám-Éva fához vezetõ jelzésre emlékeztem, mint kiderült helyesen. Némi kiabálás után õk is visszajöttek. A szokásos hiba. Beszélgetés közben elnézték a jelzést. Irány lefelé, majd a piros háromszög jó meredek emelkedõjén fölkaptattunk a Vasutas-pihenõhöz. A kilátás szép, s most fölhallatszott a patak morajlása is. Továbbmenve elértük az utolsó kerítést, becsatlakozott a 20-as táv, s egy darabig keskeny ösvényen kanyarogtunk. A házakhoz érve Andrásék beragadtak egy közel húszfõs csapatba. Elég nehezen tudták õket megelõzni. Amint leértünk az aszfaltúthoz eltûnt a hó. Néhányan lent maradtak a kék jelzéssel párhuzamos aszfalton. Megemlítettük nekik, hogy némi mogyorós csokiért nem áruljuk el a rendezõknek, hogy eltértek az útvonaltól. Az úton átvágva, a víztározó gátjáig következett a sár. Vége a szép tiszta bakancsoknak. Ezen a szakaszon a rövidebb távkorábbi becsatlakozása miatt már jó sokan voltak. A Becsali büfénél is sorba kellett állni az utolsó pecsétért, amelyet a második ponthoz hasonlóan Ervintõl kaptunk.
Rövid séta a víztározó partján vezetõ ösvényen, egy kis aszfalt, egy kis sár, s már meg is érkeztünk a célba. Szinte folyamatosan érkeztek a túrázók. Kalóriapótlás, beszélgetés és teázás után hazafelé vettük az irányt.
Szép, Magyarországon ritka, igazi téli túra volt, amit igen vidáman teljesítettünk.
A túra ár/érték aránya igen jó. 700/650 Ft-ért színes térkép, itiner és ahol kell jó szalagozás, az elsõ ponton Sportszelet, a szurdok bejáratánál Balatonszelet, a célban oklevél, kitûzõ, zsíros- margarinos- és lekváros kenyér valamint tea.
Egyesületünknél rendezõdtek a sorok honlap ügyben, így néhány kép megtalálható a www.furediturazok.lapunk.hu oldalon, a Fotóink menüpontban.