Pázmándi Toporgók Éjszakája 28
Nem éppen az éjszakai rendezvények a kedvenceim, de az elsõ rendezésû Pázmándi Toporgó olyan színvonalas túra volt, ami miatt ezt is kihagyhatatlannak ítéltem. További lökést jelentett, hogy ezzel közelebb kerültem a Fejér Megye Teljesítménytúrázója és a Velencei-hg. túrázója elismerõ címekhez. Ráadásként a hétvége igazi kánikulát hozott, így az elõzõ napi éjszakai Hadak Útján 55 után a nappali forróság helyett ismét hûvösebb idõben gyalogolhattam. Más választásom mellesleg nem volt, vasárnap munkanap :-)
Utóbbi miatt korán is indultam, 10 perccel a meghírdetett rajt után, de már 26-os számmal. Az útvonalat a tavaly õszi nappali túra kombinálásával hozták létre a rendezõk, és lévén hazai pálya, nem volt ismeretlen. A bevezetõ szakasz Nadapig szõlõsorok és napraforgó táblák között vezetett, s látható volt az igyekezet, hogy a sötétben indulók ne tévedjenek el. Ezt nagyban segítette a térképvázlattal ellátott itiner is. A szintezési õsjegy meghatározó pontját most sem hagytuk ki. A következõ pontot a gyerekkori túráimból is jól ismert P, majd S sávon érjük el, kezdetben kedves ligeteken, majd birkalegelõn a Bence-hegy felé fordulva. Az itiner szerint innen az éjszakai tó panorámájában gyönyörködhetnék, de még nem szakadt rám a sötötség. A látvány a lemenõ nap fényében is megunhatatlan. A Bence-hegyrõl sajnos hosszú aszfaltozott út visz a nadapi focipályáig, majd az itinert követve nem az õszi túrának megfelelõen a hegység legmagasabb pontját, hanem a sukorói Gyapjaszsákot céloztuk. Pecsételés után végre a "hegyek" közé vethetjük magunkat, immár a lámpa segítsége is elkél. A Z+ -en szinte rámborul a sûrû erdõ, de hamar a P-ra, azaz a Meleg-hegy oldalába érek. A tetõt közvetlen, "kitett" úton :-) közelítjük meg. Lesétálva a közeli Nadapra következik az egyetlen ismeretlen szakasz, az abból áll, hogy -sajnos- aszfalton közelítjük meg a Csúcsos-hegyet. Felfelé már elsõként pókhálózom le a keskeny, tüskés ösvényt, hogy elismeréssel adózhassam a pontõr teljesítményének, aki egy almával színig teli cca. 40 l-es zsákot vitt fel. Következett a Cseplek-hegy, majd utolsónak a Zsidó-hegy keresztjei. Innen sötétben nem könnyû a lejutás a meredek oldalon, ezt talán érdemes meggondolni a rendezõknek. "Megszokásból" várom az e.p-t a pázmándi malomnál is, de nincs. A patakhídon átkelve nem egyértelmû az útvonal. Itiner szerint egyenesen kellene menni, de a szalagok balra vezetnek a Zselléri-Lapos-dûlõre. A célt azért megtaláltam :-)
A Toporgóknak -remélem maradandó- védjegye a túra után fogyasztható finom bográcsgulyás. Fél egy után tele hassal elköszönök a rendezõktõl.
Összefoglalásként: jó itiner, a végén tapasztalt kis hibát kivéve megfelelõ kijelölés, a kitûzõ nem feledhetetlen, jó ellátás, remek rendezés, az útvonalból sajnos (betudhatóan a pázmándi kiindulópontnak) inkább az aszfaltos, urbánus részek maradtak. Szeretem a Velencei-hegységet.
|
