Túrabeszámolók


BEAC Maxi / Turista Kékszalag

vaddinoTúra éve: 20082008.09.14 22:50:05
BEAC MAXI 110

Tavalyi tapasztalatokból fakadó ellenérzésekkel,és a nevezési szándék teljes hiányában érkeztem a BEAC MAXI rajtjába,a túra elõtti este.Sátramat Csanáddal osztottam meg,ahol a kellemes mértékû esti italozás után,még éjfél elõtt-mert ugye 110 kilométer az 110 kilométer-nyugovóra is tértünk.

Másnap 7kor keltünk,és 8:20kor,a hivatalos rajt elõtt majd egy órával nekivágtunk,én csak a sportért,Csanád viszont rajtszámostul.A mai napig nem értem a 9:15re kiírt rajtot...Nekem személy szerint nem kellemes az a tempó amit ahhoz kell tartani,hogy egyáltalán át lehessen kelni a Dunán.Mindegy,én ezt már nem is AKAROM érteni.Szóval haladtunk rendesen,a Csóványosig 4 óra volt az út.Innen Nagy-Hideg-Hegy felé fordultunk,ahol begyûjtöttük az OKT pecsétet.Idgesít a tudat hogy a mezõnybõl igen sokan nem járnak fel a Nagy-Hidegre,mert nincs ellenõrzõpont a tetõn.

Kérdem én:azért járunk túrázni,hogy a kiskapukat keressük?Persze,akinek nem inge,ne vegye magára...A hegyrõl lefelé utolértük Zolit,akivel Inócig együtt battyogtunk a szedresben.Innen egy kíméletlen napsütötte aszfaltút következik Kóspallagra,majd Törökmezõ jön.Ezen a szakaszon csatlakozott hozzánk egy Ácsi sporttárs,akivel hármasban faltuk a kilométereket(utólag is köszönünk mindent Sanyi!)A Hegyes-tetõ nem hazudtolta meg önmagát,kellemes zárása ez a börzsönyi szakasznak.Mire a másikoldal meredek lejtõjén a faluba megérkeztünk,tiszteletbeli zergékké váltunk,az is biztos.Sikerült bõ negyed órával a 7es komp elõtt Nagymarosra érnünk,kis pihi csak,menni kell,elõttünk még 60 km..

A visegrádi oldalra nézve csak egy kikötés volt:ne menjünk kocsmába.Nem mintha az ivók színvonalával lenne baj,csak az ott elvesztegetett drága idõ okoz gondot-sajnos(?)tavaly is ezen a ponton volt probléma,mert engedtünk a kísértésnek...Mivel azonban vizespalackjaink üresen kongtak,kénytelenek voltunk betérni egy helyre,utántöltés végett.Majd nekivágtunk a Fellegvárnak.Közben besötétedett,de a levegõ szinte semmit sem hûlt-rendesen folyt rólam a víz,mire elértük a parkolót.Itt meghallgattuk egy sporttárs beszámolóját az apátkúti-völgyben futó egyszerûbb útról...a Moli-pihenõ kihagyásával jelentõsen könnyebb úton lehet Pilisszentlászlóra jutni.Én személy szerint géppuskafészket telepítenék az apátkúti-völgybe...emberek! mennyi a nevezési díja a BEAC MAXI 90-nek?Hát mi felmentünk a Moli-pihenõhöz,de ahol Csanyára számítottunk,senkit sem találtunk...idén nem volt kint becsületpontjával,de sebaj.Szentlászlóra egy nagyobb csapattal érkeztünk meg.Sanyi sajnos kiszállt,ugyanis nem evett eleget napközben,éjjelre pedig meg lett a böjtje.És itt csatlakoztak hozzánk Ilóék,akik éjszakai 50re neveztek.Nem,nem voltak elégedettek sem a nem létezõ útvonalleírással,sem pedig a 2000ben rögzített távadatokkal...

Így,négyesben vágtunk neki a setét éjszakának,sikárosi rét felé battyogtunk.Már nem volt messze az erdészház vagy mi,amikor egy vaddisznót hallottunk csörtetni az aljnövényzetben...Csanád mindjárt csördített is kettõt-hármat az ostorral,mintegy ijesztegetésképpen...a réten kis kavarás után átjutottunk,majd Dobogókõ következik.Hatalmas holtpont közelettére lettem figyelmes a hegy derekánál,amin szerencsésen át is gördültem fenn a tetõn,ahol hûs szél fújt-ez nagyon kellemes volt.

A következõ ~12km-t sötétben találomra kanyarodás és igen kevés jelzés,sok-sok térképnézegetés jellemzi.Mire valahogy mégis megérkeztünk Lajosforráshoz,már lehetett vagy fél 6.Itt ücsörögni kezdtem én is,meg Csanád is,kicsit megfáradtunk a mûanyag székeken...Innen továbbindulva Hamar megérkeztünk Csikóváraljára,ahol sikeresen bejutottunk a th kerítésén belülre,pedig a pont a kapu elõtt volt kinn.Innen aszfalt Csobánka széléig,majd a Kevély-oldala,a piros sávon felfelé,ami sem nem jó,sem nem kényelmes,de ez van,ezt kell szeretni...Én elég könnyedén felkûzdöttem magam a tetejére,Csanádnak azonban égett már a talpa,õ nehezebben tûrte.Ezután szerintem nem 8 kilométer következik,mint ahogy az a leírásban szerepel,mert kb 70 perc alatt tettük meg a szakaszt.Csanád elmaradt mögöttem,két sporttárssal battyogott tova.Én Ilóékkal tartottam a tempót,a Virágos-nyeregbe együtt húztuk fel magunkat:ez a legkiborítóbb az egész túrában.Valahogy mégis meglett ez is,a pontnál olyannyira jól voltam,hogy pároslábon ugráltam.Nagyon laza volt azt mondani 106 kilométernél hogy én csak a sportért csinálom...

Innen ki volt szalagozva az út a célig,nekem kicsit többnek tûnt mint 4 kilométer,de jól bírtam még,gurult a szekér.A célban érdemesnek tartottaka kitûzõre,annak ellenére hogy én csak egy célpecsétet kértem(köszönöm).Csanád jó 45perccel utánam ért be,ostorcsattogtatással fogadtam...Kajáltunk kicsit,majd irány a villamos.Sokkal jobban bírtam a túrát mint reméltem,a célban még futkostam is egy keveset,meg is lepõdtem,hiszen a Via Dolorosa óta nem nagyon mozogtam semmit...

A szervezés BEAC MAXIs,de ha ez van,ezt kell szeretni...köszönjük(Emese!=)

vaddino