Túrabeszámolók


Budai

csibaTúra éve: 20082008.05.11 19:05:51
Budai 50


A korábbi beszámolókat elolvasva nem számítottam kifejezetten jó rendezésre, de ezt így utólag csak cáfolhatom. A korábban oly sokszor emlegetett eltévedések most mintha eltûntek volna. Legalább is én így gondolom, mert az itinert olvasva, és a hátulján lévõ térképet segítségül véve nehéz volt eltévedni. Bár ennek ellenére legalább 4-5 túrázót igazítottunk útba.

Szóval… jó rég voltam már túrázni, köszönhetõen annak, hogy a ketyegõm kicsit rendetlenkedett az utóbbi idõben. De már nem bírtam magammal, így menni kellett. Ezen a hétvégén ezt a túrát választottuk ki. 7:30 körül találkozom GPS Zolival a Moszkvánál, majd Bellával és Karesszal, akik teljesen új futó dizájnban jelennek meg, csak a rajtban találkozunk. Zökkenõmentesen megy a nevezés, és kb 8 után nem sokkal elindulunk. Rögtön egy szép kis emelkedõ visz fel egészen a Nagy – Hárs – hegyre, ahol pont nincs, csak egy kilátó. Innen lekocogunk egészen Hûvösvölgyig, ahonnét egy újabb emelkedõ jön. Egy – két futó elrobog mellettünk, de inkább mi elõzgetjük az embereket. Majd ismét lefelé, kicsit hullámvasutas az eleje. Bella és Karesz itt ellépnek tõlünk, és már nem látjuk õket. Maradtunk ketten Zolival a végéig. Mondjuk nem is terveztünk annyira nagy rohanást, mind a ketten kicsit kímélõ üzemmódba kapcsoltunk. Határ – nyeregtõl egy rövid brutál mászóka, ami kicsit megizzaszt. Ráadásul hidegnek sincs hideg. Nemsokára már az Újlaki – hegy panorámájában gyönyörködünk, ahol eltöltünk vagy egy jó 10-15 percet, mert Zoli ládázik. Késõbb kicsit oldalazva haladunk tovább a Virágos – nyereg felé, ahol meglepõen látjuk, hogy rengeteg olyan ember került elénk, akit már megelõztünk, és nem láttuk õket visszaelõzni. Gyanítom, hogy az lehetett, mint amit tavaly is írt valaki, hogy kihagyták az Újlaki – hegyet. (késõbb is sok kispistázóval találkoztunk, akik egy – egy részt levágva tértek vissza a helyes útra. Jól jönne ilyen helyekre egy – két feltételes pont)

Virágos – nyeregnél kisebb csapat van a pont körül, de a pecsétre nem kell várni. A következõ rész szintén lényegében szintben visz tovább, míg le nem ereszkedünk az Alsó – Jegenye – völgybe. A kilátás nagyon szép jobbra, már ahol a növényzet ezt engedi. Még Dobogókõt is látni a távolban. Lent a völgyben elég sok olyan emberrel találkozunk, akik nem a túrán vannak. Majd nemsokára a következõ ponton vagyunk, ami frissítõként is üzemel. A zsíros kenyér hagymával valami isteni. Nagyon jól meg volt tálalva, és a pontõrök is igen kedvesek voltak. Itt elidõzünk egy jó 10-15 percet, majd nekivágunk a Zsíros – hegyi szakasznak.

Az emelkedõt nem érzem annyira vészesnek, és gyorsan is telik az idõ. El is érkezünk a S jelzésnek a jellegzetes kis jobbos kitérõjéhez, amin becsületesen végig is megyünk (így utólag meg a tanulság, hogy olvassak mindig itinert, és csak utána jártassam a szám:) ). Majd már a K jelzéssel együtt haladunk a Muflon itató felé. Elõtte még kicsit elvétjük az egyik keresztezõdést, de csak pár métert teszünk hozzá a távhoz, majd fent vagyunk a volt turistaház romjainál. Megkapjuk az újabb pecsétet, és elindulunk Nagy – Szénás felé. Itt már kezd igen meleg lenni, ráadásul javarészt tûzõ napon megyünk. A Nagy – Szénási turistaház romjainál nekünk nem jár pecsét, így balra felkanyarodunk és egy kis mászással megérkezünk a csúcsra. Itt is vannak egy páran, akik nem jönnek fel a tetejére, hanem az oldalában elmennek. Pedig a kilátás az nagyon szép.

Lefelé kisebb csapat verõdik össze, megmásszuk a Kutya – hegyet, majd a lábánál a kerítést. És ezután kicsit hezitálunk, hogy merre tovább, mert volt aki továbbment egyenesen, de nekünk ez gyanús. Itinert elolvasva látjuk, hogy balra be kell menni a < B jelzésû úton. Zoli elereszti öblös hangját, és aki továbbment, rögtön visszafordul. Innentõl egy ideig jelzetlen úton haladunk tovább, vagyis nem is jelzetlen, mert itt ez a fura < B jel. Ott tudtam meg, hogy ez ennek a túrának a jele, és hogy valami kecskét, vagy ilyesmit akar ábrázolni. Mindig tanul valamit az ember. Szép részeken haladunk tovább. Lejtõket néha megfutjuk, így lehagyunk jó pár embert. Egyik kezében valami érdekes állkapocs darabot cipel. Valami ragadozó szarvas féle lehet, mert tisztára olyan az állkapcsa, mint egy szarvasnak, de van neki két agyara is. Lehet, valami õskori leletre bukkant.

Telik – múlik az idõ, és máris újból jelzett úton vagyunk, ami levezet egészen az Anna vadászházig, sõt még tovább is, csak kérdés, hogy merre. Itt kicsit elbizonytalanodunk, de meglesz a helyes irány. Telkibe bekocogunk. Érdekesek a szélsõ házak, ennyi kamerát még sehol nem láttam. Nem egy szegény falu, legalább is a lakosok biztos nem azok. A Kerék vendéglõben, ami inkább kocsma, megkapjuk a következõ pecsétet. Itt elidõzünk egy jó 30 percet,majd ezután folytatjuk tovább. Kifelé könnyen meglesz a bajusz jelzés, ami kivezet minket a Z+-ig. Itt két csapatot is útbaigazítunk. Az Anna vadász ház után sikerült eltévedniük, és nem találták a helyes utat Telkibe.

Majd egy jól bejárt rész következik egészen a célig. A Fekete – hegyek lábánál járunk, ahol szintén kispistázókkal találkozunk. Õket s meglepte volna egy feltételes pont az S+ és a Z háromszög találkozásánál. Fent a kilátásban gyönyörködünk egy kicsit, majd folytatjuk tovább. Néhol lefelé kicsit kocogunk, de inkább gyalog tempóban haladunk. A Vöröspocsolyás – hátnál megkapjuk következõ pecsétünket, és mellé egy csokit is.

Rövidesen lent vagyunk már a P jelzésen, ami egészen bevisz a célig. Persze elõtte még azért jön két mászás. Egy a Fekete – fejre, majd pedig a Hárs – hegyi körútra. Fekete – fej lábánál még jár egy újabb pecsét, amit szintén egy páran lerövidítve közelítettek meg. Majd mászunk, leszaladunk és újra mászunk. Onnan meg besétálunk a célba.

Megkapjuk a teljesítésért járó díjakat, az oklevelet és a monumentális szurkálóval rendelkezõ jelvényt. Illetve még egy beváltható kupon is van, amiért kaphatunk pogácsát, sört és üdítõt minimális ráfizetéssel.


Összességében egy nagyon jó túra volt ez. Nekem kifejezetten tetszett a szervezés. Egyáltalán nem tapasztaltam azokat a negatívumokat, amiket a régebbi beszámolókban lehetett olvasni.
Egy – két feltételes pontot be lehetne tenni a távba, mert sajnos nagyon sokan rövidítenek.