Túrabeszámolók


túra éve: 2009
@Éves túraösszesítőTúra éve: 20092009.12.21 16:44:24
Sajnos az idei tervek felemásan jöttek be,a kialakult gazdasági helyzet itt is éreztette hatását.

A nyitótúra a Budai-hegység távoli csúcsai volt, amely tudniillik éjszakai és január eleji, valamint most nagyon hideg volt.
A folytatásban:
Téry Ödön 25
Váci csata emléktúra 20
Hajdú 15
Patai Mátra 30
Szent István 33
Makói hagyma 15
Via Dolorosa 35
Vödörvölgyi Mikulás 15
Így összességében csak 200 km-t és 5967 m-es szintet sikerült teljesíteni.
Számomra a legnehezebb a BHTCS volt, a leggyorsabb a Szent István, a leglassúbb a Patai Mátra, amely a legjobb rendezés díját is elnyerte Tõlem. A legcsalódottabb a Makói hagyma túra után voltam a kitûzõ elmaradása miatt.

Túramozgalmak terén gyalogoltam 168 kilométert az Országos Kéktúra útvonalán, kerékpároztam 438 kilométert az Alföldi Kéken és több, mint 70 túramozgalomban vagyok érintett, amelyek teljesítését az alkalmakhoz igazítom.

A 2010-es évben szeretném jelentõsen túlteljesíteni az ideit, e tekintetben nagyon optimista vagyok.
 
 
Makói hagyma - túraTúra éve: 20092009.09.13 12:03:47
Az õsz, és benne a szeptember a legtöbb túrát felkínáló hónap,de sajnos a gazdasági válság itt is érezteti hatását.Gyulai lévén egy közeli helyszínt kellett keresnem, és a választás a Makói hagyma-túrára esett.Alkalmaztam a félárúmat és busszal mentem Makóra.Már 7 órakor odaértem,volt idõ a reggelizésre és egy kis városlátogatásra.A rajthelyre érve éppen két hölgy lapokat és szalagokat helyezett el az utcán, s tudatták, hogy a rajt nem innen lesz indítva.Megvártam Õket,mert úgy is mennek az új rajthelyre,nem kell egyedül megkeresnem azt.A hivatalos indulási idõ 8 és 9 óra között volt három túratávban.Két gyalogos táv: 7 illetve 15 km-es,valamint egy 45 km-es kerékpáros táv.Én a 15 kilométeresre neveztem be,az útra egy kis pogácsával indítottak el,persze hagymát is lehetett vételezni.Nem sok induló volt a 8 órai induláskor,annak a zöme is kerékpáros volt.Elõttem egy anyuka két fiúcsemetével indult el,Õket az elsõ igazolóponton értem utól és haladtam Velük Kiszomborig.A Maros-hídján keltünk át,iszonyú volt a kamionos forgalom (készülhetne már gyorsabban is az elkerülõ út).A híd után a kerékpárúton vezetett a túraút,majd Kiszombort elérve az utcákon.A második ellenõrzõpont a falu központjában a templomnál volt,pontosabban a XI. századi rotundában,ahol hangszalagon meg lehetett hallgatni annak történetét.Ezt megtéve még egy kis pihenõ és fényképezés után visszaindultam.A kiírás szerint a visszaút azonos volt az elsõ ellenõrzõpontig,ezért úgy döntöttem,hogy nem a falu utcáin megyek vissza,hanem a Maros gátján.A 43-as út nagy forgalma miatt körültekintõen kellett áthaladni kétszer is.Az elsõ ellenõrzõpontot elérve,ami egyben a harmadik is volt,a túraút a Maros város felõli gátján vezetett három kilométeren át.A kanyargós gátról végigkísért a város templomainak látványa.A gátról letérve értem el a negyedik ellenõrzõpontot,ahol almával kínáltak a pontõrök.A célig még nagyon sokat kellett menni,ami a hagymafesztivál helyszínén volt.Sok volt az odalátogató,mi a rajtnál kapott belépõjeggyel juthattunk be.Vásári forgatagon keresztül vezetett a célig az út,ahol emléklappal díjazták a teljesítést.Nekem egy kicsit hiányérzetem támadt,ugyanis az eddig teljesített 37 teljesítménytúrán mindig kaptam kitûzõt.A netes kiírásban szerepelt is a díjazás között,de mégsem került rá a sor.Az értékelés szempontjai szerint az ellátottság közepes,a szervezõk kedvessége jeles,az itiner hiánya néha jelentkezett,az útvonal vezetése elfogadható,a díjazásról meg már szóltam.A túra végeztével még egy kicsit idõztem a fesztiválon,meghallgatva néhány Szandi számot,valamint vásároltam egy kiscsomag hagymát is.A buszt lekéstem,a vonat indulásáig még volt idõm,ezért kóboroltam a városban,meglátogatva a Juhász Gyula emlékfát és a Városházát.
 
 
HajdúTúra éve: 20092009.05.02 21:08:46
Hajdú 15

Ha május,akkor Nálam síkvidéki a teljesítménytúrán való részvétel.Véletlen, de ez most is így volt.A május elsejét általában a szabadban töltöm,ahol nem kell a tömegiszonytól tartanom.Elõször vettem részt a Hajdú túrákon,most is csak a legrövidebb gyalogos távon,mert erre a napra még más túramozgalomban való részvétel is tervben volt.A debreceni vasútállomástól busszal utaztam ki Bánkra,ahol a busz végállomásánál volt a túra rajtja.Rajtam kívül még vagy huszan utaztak a buszon hasonló tervekkel.Õk egy egyesület tagjai voltak,s együtt akarták teljesíteni a kihívást.Gyors regisztráció,csekély összegû nevezési díj,meglepett,máshol a Turistakártyámmal ennyi a kedvezmény.A csoport elõtt sikerült nevezni,s mihamarabb elindulni.Egy hangulatos fenyõerdõvel és a piros kereszt jelzéssel indult a túraút,azonban hamarosan a piros és a kéksáv homokos talajú közös szakaszán folytatódott a séta.Kicsit aggódva tapostam az utat,azon gondolkodtam,hogyan lehet majd ezen túrakerékpározni,mikor a gyalogos lábát is megerõlteti a süppedékes homok.
Ugyanis tervben van az Alföldi Kéktúra kerékpáros teljesítése,s épp ezen az úton járok most.Egy háromnegyed óra múlva kiértem az erdõbõl,egy tágas mezõgazdasági táj fogadott,s rajta épp egy hazatartó nagy létszámú gulya vonult át a csordással és a kutyájával.Itt a kék elvált a pirostól,és az utóbbin folytattam a túrát,ami hamarosan a Mézes-hegyi-tóhoz ért.Nem vagyok horgász,mert én inkább megyek,minthogy egy helyben ücsörögjek,de érdeklõdve néztem végig egy aktuális horgászszerencsét.
Remek hely ez a horgászoknak,de Én haladtam tovább,hogy mielõbb az elsõ ellenõrzõponthoz érjek,ami ennek a tónak a partján volt letáborozva.Gyors igazoltatás,Én folytattam a sétát,a pontõr pedig a távcsövezést.Újra visszatért a kék,s ezen vezetett tovább az út.Erõs szél kezdett fújni,ami a porhomokot tobbször megemelte,s vitte tova.A jó idõben ez volt csak kellemetlen.A bánki mûutat elérve innen Én tettem egy soron kívûli kitérõt a Fancsikai templomromhoz,ugyanis a mai napon a négy Debrecen környéki templomrom felkeresése is tervben volt.A négybõl egyet így könnyen letudhattam.A plusz két kilométer úgyse visz a sírba.Visszatérve a kékjelzésre folytattam az utat a Fancsika nevû határrészben,ahol három víztároló is található,sorban érintve mind a hármat.A másodikat elérve mûúton folytatódott a túra,de hamarosan elérve így a második ellenõrzõpontot,ahol müzli és ásványvízdömping volt.Cipeltem ellátmányt,de a szivélyes invitálásnak nem állhattam ellent.Közben kerékpáros teljesítõk is érkeztek,nekik hatvan kilométert kell teljesíteni Debrecen körül.Elindultam a müzlizés után,s hamarosan a mûutat is elhagytam,hogy mielõbb a legnagyobb víztároló partján gyönyörködjek a tájban.Délután egy felé járt az idõ,sok helyen a horgászzsákmány rotyogott már a bográcsokban,Nekem pedig csak a nyál futott össze a számban.A viharossá erõsödõ szél nagy hullámokat keltett a tavon,fotótémát szolgáltatva.A víztároló elhagyása után hosszú egyenes út vezetett a cél felé,ami az 1-es busz Létai úti végállomásánál volt.Beérve megkaptam a teljesítésért járó kis kitûzõt,majd türelmesen megvártam a városba induló buszt.Éljen május elseje máskor is, így.
 
 
vissza az túrákhoz
<<== túranaptár