Túrabeszámolók


Délibáb 15

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
 Túra éve: 2014
Lidi64Túra éve: 20142014.07.19 17:47:28
megnéz Lidi64 összes beszámolója



Vasárnap, annak ellenére, hogy az idõjárás elõrejelzés záport és zivatart jósolt, a családdal elindultunk Hortobágyra, hogy hódoljunk legújabb szenvedélyünknek, a teljesítmény túrázásnak.


Ha már lúd legyen kövér alapon, hiába szakadt az esõ az indulásnál is, egyhangú döntéssel a 22 km-es távot választottuk. Mivel tavaly kezdtünk teljesítménytúrázni, nincs még nagy tapasztalatunk.


Ahol eddig jártunk, a szervezõk és pontõrök kedvesek, és vendégszeretõk voltak, és az ár érték arány megfelelõ volt, vagyis a frissítések minõsége és mennyisége arányban állt a nevezési díjjal, vagy felül is múlta azt. Ez a BSI szervezésérõl nem mondható el.


A Hortobágy vizesen és sárosan is lenyûgözõ volt. Eddig csak a hegyeket imádtam, de ráéreztem a puszta végtelenségére és szépségére. Igaz, hogy - fõleg a túra elõtt leesett nagy mennyiségû csapadéknak hála - olyan volt, mintha lábsúlyzókkal kellett volna gyalogolni, ennek ellenére a túra remek volt. Hasonlóan „õrült” túratársakkal dagasztottuk a sarat és élveztük azt a tájat, ahol tényleg csak a madár jár. Azért már nagyon örültem, amikor feltûnt a tábla, hogy 5 km van hátra. A táj, a környék, a Hortobágyi Nemzeti Park madarai, a hangulat, ami ilyenkor elkapja az embert, semmihez sem fogható. Ezért már megérte. Az viszont némi rossz szájízt hagyott bennünk a célba érkezés után, hogy minket teljesítménytúrázókat olyan „futottak még” kategóriaként kezeltek. Sem a Futanet.hu oldalon nem említették meg, hogy ott voltunk és szintidõn belül végigcsináltuk a túrát, pedig azt hiszem a mi teljesítményünk is „említést” érdemelt volna, a fényképgalériában sem találtunk egyetlen teljesítménytúrázót sem, arról már nem is beszélve, hogy befutó csomagot sem érdemeltünk.


 
 
 Túra éve: 2007
moiwaTúra éve: 20072007.07.17 18:13:59
megnéz moiwa összes beszámolója
Délibáb madárfigyelõ túra

Még sosem jártam a Hortobágyon, ezért külön örültem annak, hogy az elsõ alkalomra egy kifejezetten buli-rendezvényen került sor. J. Zolival mentem le és vele is teljesítettem a túrát. Nagyon kellemesen sétálva gyalogoltunk végig. Nagy szerencse, hogy az útvonalon csaknem végig borult volt az ég, mivel a Hortobágy ugye nyílt terep.

A délutáni Délibáb-futás elõrendezvényeként indult a teljesítménytúra. Külsõségeiben sokminden jutott nekünk is: ugyanolyan nevlapot töltöttünk ki, mint a futók (iskolai végzettség és a nemünk is kitöltendõ paraméter volt) és kaptunk rajtszámot is, rajtként hivatalosan a futásokon ismert idõmérõs célkapu szolgált. Az útvonal megegyezett a délutáni futóverseny hosszútávjával.

A táj elbûvölt. Nem gondoltam volna, hogy ennyiféle növényt, madarat láthatunk majd. Nem lehetett pihentetni a fényképezõgépet, mert mindig akadt új téma...

Az útvonal annyira nem volt monoton és idõnként a lábunk elé is nézni kellett, mert olykor-olykor göröngyös szakaszokon is jártunk. Gyalogos túrázóként szokatlan volt a "kordon" ill. a nagyon egyértelmûsített követési irány. A megtett egész kilómétereket nagy táblák jelezték, eddig ilyennel korábban csak a Lokomotív 424-en találkoztam.

A rendezõk folyamatosan járták az utat kismotorral, ami egyrészt megnyugtató hogy gondoltak ránk, nehogy elvesszünk, viszont ugye a túrázó a nyugodt természethez szokott...

Klassz színes térképvázlatot kaptunk, amin az érintett helyek közül többrõl mellékeltek fényképet is.

A célba érve nagyon szép oklevelet kaptunk, mellé kitûzõt is, valamint egy csoki + energiaitalból álló csomagot. A célban megtekintettünk még egy csikós-bemutatót karikásostor-pattogtatással és nagymama-lovagoltatással. Ja, és összefutottam Vlaszijjal a célban, aki még az elõtte álló futásra készült.

Örülök, hogy itt lehettem, és megismerhettem ezt az általam eddig hanyagolt tájegységet!

Képek: http://fotoalbum.hungarotel.hu/moiwa/1222#2