Túrabeszámolók


Olimpiai 5próba - Budapest III. (Zöldgömb)

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2007 2007 2007 2008 2008
 Túra éve: 2008
bükkjáróTúra éve: 20082008.06.13 13:23:42
megnéz bükkjáró összes beszámolója
Olimpiai ötpróba kerékpár túra 80k
2008.05.12.
Táv: 80km (72km) Idõ:kb 3ó 40p

A rajt után nem okozott nehézséget az útvonal követése annak egyszerû volt és a helyismeret miatt. Problémám a 2ep-nél volt, ami nem a leírás szerinti helyen volt, hanem 1km-el elõbb. El is húztam mellette, de végül nem volt gond. Jött a Tahi híd, majd a 3.ep, ami szintén nem a kiírás szerinti helyen volt, de a rendezõvel történt egyeztetéskor (a 2.ep-nél) ez számomra már kiderült. A vissza úton nem volt probléma. Maga az idõ szép napos volt. A Szentendrei szigeten élmény volt tekerni, nagyon nyugis utak vannak ott. A kiírás szerinti irány mutató zöld nyilakat nam nagyon láttam. A célban zsíroskenyér és ital fogadott.
 
 
 Túra éve: 2007
OttorinoTúra éve: 20072007.12.07 10:44:03
megnéz Ottorino összes beszámolója
ZÖLDGÖMB OLIMPIAI ÖTPRÓBA GYALOGTÚRA 30 km 2007.11.24.

Rajt, cél: Budapest III. Pais Dezsõ u.-i általános iskola

Jó volt a csatlakozás, ezért korán értünk oda Békásmegyerre. A szervezõség akkor pakolt ki a furgonból. Alkalmi triónk harmadik tagját várva bekebeleztük elemózsiánk reggelire szánt részét. Nem volt hideg ezért már az iskolában neki tudtunk vetkõzni. Az elõkészületekkel kissé elrepült az idõ, de 8:15-kor el is indultunk. A bejáratnál felfújt diadalív elõtt lefényképezett minket valamelyik óbudai lap fotósa, újsághír lesz belõlünk, ha ki nem selejteznek. Nekivágtunk a falu meredekének. Alig vártuk, hogy kiérjünk a prérire búcsút intve az autóknak. Személy szerint idén harmadszor vágok neki a Kevélyeknek. (Kinizsi "csak" 40, Piros "csak" 50.) Kereszteztük az ürömi utat és megkezdtük az egyenletesnek mondható emelkedést. A fenyvessel övezett platón elsétáltunk az

Ezüst-Kevélyre 1. ep.

Tovább mentünk mészkõ- és gyökérlépcsõkön lépdelve fölfelé a Nagy-Kevélyre. Fent már elszállt útitársnõnk félelme a Kevélyektõl és fotóaparátját kezdte csattogtatni. Viszonylag tiszta, ködmentes idõ volt, lehetett látni a díszletvárat. Lefarolgattunk a Kevély-nyeregig, majd a kék sávon mentünk tovább lefelé. Elértük, sõt érzésünk szerint bõven túlhaladtunk az itinerben leírt 1 km-t, ahol a

2. ellenõrzõ pontnak kellett volna lennie.

Szerencsére túratársnõnk elhozott egyet az iskolában kirakott Zöldgömbös eseménynaptárakból, amin rajta volt a fõszervezõ telefonszáma és föl is tudtuk hívni. Elmondta, hogy a pontõr valószínûleg még nem ért ki, úgy hogy tovább mehetünk. Így is tettünk, mentünk tovább a kéken keresztezve a Csobánka-Pilisvörösvár utat. Erdõben haladtunk elenyészõ szintkülönbségekkel, mígnem jobbra lefelé kanyarodott az út. A kék együtt ment a zölddel és amikor elváltak egymástól mi továbbra is a kék mellett tartottunk ki. Jó pár kilométer után értük el a Szurdok alsó bejáratát. A parkolóban ott volt a frissítõ állomás, de ösztönzés képen nem adtak semmit, mondván hogy visszafelé lehet elfogyasztani az ellátmányt, így nekivágtunk a Szurdoknak. Szembe velünk már jöttek a fürgébb sporttársak. Keskeny, csúszós ösvényen, csúszós köveken, fahidakon kellett átmenni és közben vigyázni, hogy a szembe forgalom miatt az amúgy is sikamlós területen nehogy arcra hulljunk. Végre felverekedtük magunkat a felvégre.

Szurdok felsõ, 3. ep.

Itt zsírkrétával kellett jelszót írni az itinerre és indulhattunk volna vissza. Azonban annyira kimerített a feladat összetett mivolta, hogy leültünk egy szendó erejéig. Az üléstõl viszont berozsdásodott a térdünk és a tetejében visszafelé ugyan ez a küzdelem volt; szembe jöttek a keskeny ösvényen az utánunk jövõ sporik. A frissítõ állomáshoz visszatérve viszont pusztítottunk amit lehetett; kexet, csokit, teát. Továbbra is visszafelé haladtunk utunkon, de most már a normál erdei úton. Addig mentünk a kéken, amíg az el nem érte a zöldet, majd aztán mi is a zöld sávon mentünk tovább, célba véve Csobánkát. A település közelségét jelezte, hogy a felnõttek karvastagságú, a gyerek sereg valamivel vékonyabb átmérõjû "rõzse" szálakat cipelt az erdõ felöl. Beérve Csobánkára embereket alig lehetett látni, csak néhány autó cirkulált. A buszfordulótól elindultunk a piros pluszon, túratársunk kicsit lemaradt, hogy elhasznált folyadékpatronjait egy kisboltban pótolja. Felmentünk egy lépcsön és jó fél kilométer után megláttuk az út mentén a teás-kexes terülj, terülj asztalkámat, azaz a

4. ellenõrzõ pontot.

Ettünk, ittunk, majd nekivágtunk egy jó, kitartó emelkedõnek. Amikor elértük a piros sávot, rajta folytattuk, amíg balról be nem jött a piros négyzet. Ez egy a Nagy-Kevélyt elkerülõ karéjra tett minket, amin hosszúnak tûnõ menetelés után elértük az 1. és egyben az

5. ep.-t az Ezüst-Kevélyen.

Innen most már "csak" az iskoláig kellett visszaérni azon az úton, amelyiken jöttünk. Nem gyõztünk csodálkozni, hogy visszafelé mennyivel hosszabbnak tûnik az út, mint idefelé, pedig most többnyire lejtõn megyünk. Megállapítottuk továbbá, hogy jóval több ez, mint 30 km, mert 7 óra 45 perc alatt, éppen "cipõkanállal" értünk be. Persze sokat levett a Szurdokban való tökölõdés, de azért ilyen körülmények között is bõven léc fölött szoktunk teljesíteni. Lényeg, hogy szép õszi idõben, csapadék nélkül tudtunk végigmenni ezen a szép útvonalon. Az adminisztráció- és a hagymás zsíros kenyér evés után már sötétben baktattunk ki a HÉV állomáshoz.
Ottorino.
 
 
kpeterTúra éve: 20072007.11.24 17:45:41
megnéz kpeter összes beszámolója
Olimpiai 5próba budapesti gyalogtúra - Békásmegyer 32

Hát ez nem volt valami nagy durranás. Lényegében egy 16-os túra, amit oda-vissza meg kellett tenni, mivel a táv 70%-a oda-vissza azonos útvonalon zajlott (ami különösen a csobánkai szurdokban volt jó, ahol így szembeeresztette a rendezõség a túrázókat az amúgy is keskeny és csúszós ösvényen).

Az útvonalleírásban volt egy választási lehetõség, ami jelentõsen módosította a megtett szintet, bár egyáltalán a táv és szintadatok megadásának sok jelentõséget nem tulajdonítottak.

Rajtoláskor hárman 15 perces tartományon belül 3-féle rajtidõt kaptunk azonnali induláshoz. Befutáskor legalább 5 percet álltunk sorba, az 5próbázók csak torlódtak elõttünk, az egy szervezõ nem gyõzte az adminisztrációt... zsíroskenyér volt, ha kentél magadnak, hagyma volt, ha hoztál...

Az eseménynek saját kitûzõje nem volt, lehetett választani Zöldgömbös kitûzõ, meg 3 másik esemény kitûzõje közül (az egyik vmi 35 km-es volt, a másik 20-as, meg volt vmi 2004-es dátumú, szóval ami megmaradt...)

A környék szép, csak most kicsit sáros, erõs emelkedõkkel. A szervezésen lenne még mit javítani.