Túrabeszámolók


Hamuház

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2006 2007 2008
 Túra éve: 2008
nafeTúra éve: 20082008.10.01 21:11:03
megnéz nafe összes beszámolója
Hamuház 25
GPS-el mért távolság: 24,1 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintkülönbség: 605 m.
Reggel kicsit elaludtam a sátorban, így csak negyedkilenckor tudtam elindulni, a szokásos kiváló minõségû színes térképpel és itinerrel. Végre az idõjárás is kezdett hasonlítani az országos békák által ígértre. A Barkócásig tartó emelkedõn alaposan kimelegedtem. Látszott, nem sokat használták ez évben az utat, mivel már Húsvétkor a Hétmérföldes tekergésekkor is ez a hosszanti bordás (kultivátor?) változaton csúszkáltunk a sárban, s nem láttam rajta keréknyomokat. Helyenként össze volt kupacolva a bükkmakk, de nem úgy nézett ki, mintha a víz mûve lenne. A Barkócásnál felírtuk a jelszámot, s gyerünk tovább. Igencsak kellemes séta következett. Az aszfaltos részen álltam meg elõször fényképezni. A szokottnál jóval kevesebb képet készítettem. Bent az erdõben, a gyenge fényviszonyok miatt teljesen reménytelen lett volna a kísérletezés, meg már igencsak többedjére jártam erre. Az aszfaltról történõ letérésnél utána szóltam három srácnak, rossz felé mennek. Kicsit figyelmetlenek voltak. Nem sokkal késõbb utolért egy pesti túratárs, aki már az elõzõ napi biciklis túrán is résztvett. A táv további részét együtt tettük meg. Megegyeztünk, hogy a tegnapi biciklizés után, az emelkedõk jobban esnek az izmainknak, mint a lejtõk, mert akkor nem érezzük az izomlázat. Az Erdei Szentélynél megkaptuk az elsõ bélyeget. A Tûzköves-árok mentén, igen kellemes ösvényen gyalogoltunk, a Hamuház felé, ahol felírtuk a következõ jelszámot. Leballagtunk a Csikling-várhoz, ahol találkoztunk egy sajnos eléggé jellemzõ magyar kiránduló stílussal. Apuka a lányával, autóval eljött a murvás úton, s csak az utolsó kétszáz métert tették meg a várig gyalog, hogy megkaphassák Fel a Csikling-várhoz kitûzõt.
A várnál utolértük Eszterkééket, akik a rövidtávot teljesítették. A Hárs-hegynél megkaptuk a következõ bélyeget, akinek szüksége volt rá kapott vizet. Jó tempóban haladtunk tovább, a Burok-völgy bejáratáig. Újabb bélyeg az igazoló lapra, egy kis beszélgetés, s bevettük magunkat a völgybe. Tavaly óta jó néhány fa dõlt ki, megnehezítve a járást. Csúszott is a talaj, így elég lassan haladtunk. Persze nézelõdtünk is hiszen gyönyörû a völgy.
Lassan elértük a Bükkös-árkot, ahol felírtuk a következõ jelszámot, s megkezdtük a kikapaszkodást a völgybõl. Ez az idén sokkal könnyebb volt, mint máskor, mivel csak vagy kétszáz méter volt az akadálypálya, utána az erdészet utat vágott a völgybe. Nem volt olyan hangulatos sem, hiszen a Bükkös-ároknak éppen a rengeteg kidõlt fa adta a szépségét. A murvás út kezdetéig jó kis kapaszkodó következett. Hamarosan becsatlakozott a rövidtáv. A Hosszú-kígyós-árok mellett gyalogolva értük el újra az Erdei Szentélyt, ahol megkaptuk az utolsó bélyegeket. A reggel már használt ösvényen kaptattunk az aszfaltút felé, de útba ejtettük a volt tûzkõbányát is. Most nem csak a geológiai feltárást néztem meg, hanem bemásztam a tárnába is.
Rövid aszfaltos szakasz után újra bevettük magunkat az erdõbe, amit egy egyébként igen dzsindzsás szakasz követett, ahol a túrára levágták a füvet és a gazt. Hamarosan elértük az utolsó ellenõrzõ pontot, ahol megint csak jelszámot kellett felírni. Ettõl kezdve, már tényleg nem sok volt hátra a célig. Ennek az útnak a jó részét viszont már aszfalton kellett megtenni.
A célban gyorsan megkaptam az oklevelet és a kitûzõt. Az egyik rendezõ által készített igen finom májkrémes kenyeret ettem, szintén házi csípõs paprika krémmel, valamint a szokásos zsíros kenyeret, hagymával és savanyúsággal. Kicsit érdekesen alakult a túra, hiszen erre az évre már nem tervezték a megrendezését, utána úgy gondolták, a természetbarát találkozó alkalmából vezetett túraként mégis lesz. A következõ lépés: egyénileg is lehet teljesíteni, de nem lesz jelölve az útvonal. A vége az lett, hogy ugyanúgy kijelölték az útvonalat, mint az elõzõ években, létesítettek ellenõrzõ pontokat is, de minden másodiknál jelszámot kellett felírni, s csak egy helyen kaptunk vizet, viszont nem határoztak meg szintidõt.
A túra ár/érték aránya kiváló. 300 Ft-ért színes térkép, itiner és kiváló útvonaljelzés, egy helyen víz, a célban oklevél, kitûzõ, s a fent leírt jó kis kaja.
A Balatonfüredi TE honlapján (www.bfuredite.fw.hu), a Fotógaléria 2008-as événél, a jövõ héten megtalálható lesz néhány (de tényleg csak néhány) a túrán készült fénykép.
 
 
 Túra éve: 2007
nafeTúra éve: 20072007.09.19 20:43:50
megnéz nafe összes beszámolója
Hamuház 25
GPS-el mért távolság: 23,2 km; barometrikus magasságmérõvel mért összesített szintkülönbség: 595 m.
Reggel elég korán sikerült beneveznem, s egy kiváló térképpel és itinerrel a kezemben el is indultam. A megszokottnál kicsit lassabban mentem, mivel a túra egyik célja egy pár új bakancs betörése is volt, s nem szerettem volna, ha feltöri a lábam. Kényelmesnek bizonyult így a vége felé, már nagyobb sebességre váltottam. A Barkócásig végig emelkedett az út, majd pedig lejtõk és emelkedõk váltogatták egymást. A táj szép. Elég gyakran késztetett a fényképezõgép elõvételére. A Burokvölgy gyönyörû. A múlt héten az Õszi 30-as tt-n jártam végig, de most is találtam újabb látnivalót. Például a héten egy újabb évszázados bükkfa dõlt ki, s tarolt le egy-két másikat, vagy az az eset, amikor egy kidõlt fa, a földig hajlított egy fiatal bükköt, s az így növekszik tovább. A Bükkös-árkot hamar elértük, s következett a túra legnehezebb szakasza. Sokkal sûrûbben vannak a kidõlt fák, mint a Burokvölgyben. Javasoltam túratársaknak, hogy az akadályfutás helyett a Bükkös-árok futást kellene olimpiai számmá tenni, vagy ha az nem is megy, de X-terra terepduatlon verseny futószámába bekerülhetne.
Nemsokára a Hosszú-kígyós-árok mellett gyalogolhattunk, majd megkaptuk a következõ ellenõrzõ bélyeget is az Erdei Szentélynél. A Tûzköves-árokból kifelé menet találkoztam a túra egyik legifjabb résztvevõjével, aki kíváncsian tekintgetett a kényelmes gyerekhordóból a nagyapja hátáról. Ezt az emelkedõt letudva, már inkább lejtett az út a célig. Természetesen ezen a szakaszon sokkal több túrázóval találkoztam, mint elõtte, mivel itt a két táv már együtt haladt.
A célban gyorsan megkaptam a kitûzõt, s megettem néhány zsíros és tepertõkrémes kenyeret. Õszintén szólva, én jobban szeretem a teljesítménytúrákon a zsíros kenyeret, mint a gulyást. A zsíros kenyérben még sohasem csalódtam, a gulyásban viszont igen, és nem is egyszer. A túra szervezése, a kapott térkép kiváló volt, akár csak tavaly. Tetszett a táj is bár szerintem a Bakonyalja 25 és az Õszi 30-as a Burokvölgyön át is szebb, de nem lehet minden túrát ugyanarra a szûk területre szervezni.
A Keleti-Bakony Túrázójára tavaly is ugyanilyen feltételekkel lehetett nevezni, csak akkor nem kaptunk külön igazoló lapot, hanem a Hamuház túráé volt az.
A Balatonfüredi TE honlapján (www.bfuredite.fw.hu), a Fotógaléria 2007-es événél megtalálható lesz néhány a túrán készült fénykép, amint palabe felteszi azokat.
 
 
szittyoTúra éve: 20072007.09.18 13:30:46
megnéz szittyo összes beszámolója
Tegnap kerestem a túráról a beszámoló(ka)t és mivel eggyet se találtam elhatároztam, hogy akkor majd én írok eggyet. Aztán elment az idõ a regisztrációval és tessék másnapra már született is két beszámoló. A tapasztalatok, élmények végülis hasonlóak a témában megszólalókéval, de azért ha már megígértem (magamnak) akkor gondoltam leírom.

Sajnos mostanában az egyéb elfoglaltságok miatt nagyon kevés idõm jut a túrázásra így a részvétel csak vasárnap reggel vált biztossá. Talán valami véletlen folytán, de úgy alakult, hogy a tavalyi évhez hasonlóan idén is egyedül indultam útnak.
Bakonycsernyén már szinte rutinosan találtam meg a Kisgyónra vezetõ utat, ennek köszönhetõen sikerült 2 busznyi csoportot beelõznöm a nevezésnél. a nevezési díj valóban nem volt alacsony, de én úgy vagyok ezzel, hogy ha tudom, hogy az jó célra lesz felhasználva, akkor szívesen adom, és ez szerintem jelen esetben garantált.
Végülis 9 óra 10 perckor sikerült elindulnom. Jó volt látni, hogy rengetegen indúltak, úgyanakkor 1-2 túratárs sajnos nem az általam elfogashatónak tartott módon vetette észre magát az út során. Az erdõben való kiabálást, ordítozást valahogy nagyon nehezen viselem el.

Gyorsan túltettem magam a dolgokon és élveztem a gyaloglást és a lassan õszbe forduló Bakony szépségét. Az itiner valóban kiváló volt, de szinte nem is kellett használnom, szerintem szinte lehetetlen volt eltévedni.
Az elsõ négy ellenörzõ pontot jó tempóban tudtam magam mögött és a hosszú múrvás úton alig vártam már, hogy végre újra a Burok-völgyben legyek. Egy éve jártam itt elõször és természetesen, mint szerintem mindenkit teljesen lenyûgözött. Háromszor jártam itt azóta, az élmény mindannyiszor hatalmas. Kár is tovább méltatni LÁTNI KELL!!!
Talán sokakkal ellentétben én sajnáltam mikor 3,3 km után a túra útvonala elhagyta a völgyet.
Miután felkapaszkodtam a katlanból kissé rémülten nyugtáztam, hogy a hátralévõ kilóméterekre tartalékolt italom számomra máig érthetetlenül elveszett az övtáskámból. Csak arra tudok gondolni, hogy valamelyik lejtõn, ahol hagytam magamon érvényesülni a garavitációt és kocogósra fogatam az iramot kiesett az italtaróból, de hogy ezt a súlyveszteséget hogyan nem vettem észre, rejtély marad. Remélem legalább valaki jól járt vele.
Így aztán nagyon jól esett a cél elõtti ponton a frissítés.
Kényelmes lejtõs 2 km volt már csak hátra a célig, ahová pontosan 13 óra 30 perckor érkeztem meg.
Én annyi változást fedeztem fel a kitûzõn, hogy a szöveges részek más színnel vannak írva, mint az egy évvel korábbin.
Aztán a végén még ismerõsökkel is találkoztam, utólak szidtam is magam, hogy ha kicsi elõre gondolkodom, talán 3 csinos hölgy társaságában teljesíthettem volna a túrát.
Összegezve kellemes túra volt, helyenként extra látnivalókkal, ha tehetem én jövõre is megyek!
Köszönet a rendezõknek.



 
 
medvecr250Túra éve: 20072007.09.18 10:19:50
megnéz medvecr250 összes beszámolója
Reggel ötkor keltem, mert szoros menetrendet kellett tartanunk. 5.50-kor vettem fel az elsõ túratársakat Zalaegerszegen, majd fél hét körül Vasváron teljes lett a létszám. Röpke 180 km autózás után megérkeztünk Kisgyónra. Érdekes volt a Tési-fennsík fel-le.
9.05-kor rajtoltunk el a kissé borsos nevezési díj kicsengetése után. Ilyen nagyságrendû díj kifizetése után nagyon vártam a célban egy jó kis babgulyást (ld. például Boglárka túrák), de ebbõl sajnos nem lett semmi.
A szintidõn belüli teljesítéshez nem sok reményt fûztünk, mert szeretünk út közben megpihenni, leheveredni, falatozni. A végén mégis sikerült 5 óra 50 perc alatt befejeznünk.
A kapott dokumentáció nagyon jó volt, eddig ilyen jó térkép alapján még nem mentünk. Út közben két helyen volt frissítés gazdaságos ásványvízzel és gazdaságos nápolyi szelettel.
A táj nagyon szép volt, különösen a Burok-völgy, bár a végén már egy kicsit untuk a fatörzseken való szökdécselést. Nagyon tetszett a Hosszú-kígyós oldalán kanyargó ösvény is.
A célban az emléklapok átvétele után következett a keserû hagymával fûszerezett zsíros kenyerek elfogyasztása némi színes szörppel és egy kis pihenés.
Hazafelé még egy kis kultúrprogramot iktattunk be. Néztünk szélerõmûveket, szélmalmokat, kerek kápolnát Öskün, királyi kardot Sólyon. Innen már csak a hosszú autózás maradt hazáig.
Összefoglalva. Kiváló útitársak, szép táj, kitûnõ jelzések, kiváló itiner, drága nevezési díj, közepes ellátás.
 
 
Rush2006Túra éve: 20072007.09.17 19:05:56
megnéz Rush2006 összes beszámolója
Hamuház 25 (2007)

A Hõsök Túrája után vágtunk neki ennek a túrának. Az a baj talán hogy túlzottan magas nevezési díj volt, illetve az hogy az interneten évente változó díjazás van kiírva, ehhezképest a célban csak tök ugyanaz a kitûzõ volt mint tavaly.

Az útvonal nem változott tavaly óta, a térképvázlat ismét szuper volt, csak otthon pakolás közben láttam hogy még leírást is kaptunk, de ezt már a rajtnál eltettem.

Szép útvonalvezetés, és sok ember volt jellemzõ a túrára. A 4. és 5. pont közti 4,2 km hosszú mûút már az elõzõ napi túra miatt nagyon megviselte a talpamat, és az 5. pontnál (Királyszállás) meg kellett állni kiszúrni (kösz Bálint) az egyik hólyagomat, mert nagyon határon volt a kilyukadáshoz. Nagyon szenvedtem itt már, de fejben nagyon összeszedtem magam, és bár idiótán, de egész jó tempóban mentem. A Burok-völgy gyönyörû, már többször megbizonyosodtam róla, de most alig vártam hogy jöjjön a pont, persze mindig újabb és újabb fákon kellett lépdelni.. Sose akart eljönni, de fejben ott voltam, és nem érdekelt már semmi csak az hogy végigmenjek. Eljött a pont, még egy kis mászás utána, majd a K-háromszögön vissza az Erdei Szentélyhez amit már egyszer érintettünk. Innen már 4,5 km volt a cél. Az aszfaltos részeknél mindig nagyon belassultam, talán a 3-as környékét súroltam :-) De Ibolya és Bálint kitartóak voltak :-)

Azért így is meglett 5 óra 12 perc alatt.

Eredmény: A talpamon óriási hólyagok, ma újratanulok járni. Ja, és nagy-nagy öröm. :-)

Amúgy ez a túra továbbra is tökéletes, de a Keleti Bakony túrázója mozgalomért tavaly úgytudom nem kellett fizetni egy fillért sem.. Meg a nev.díj is magas.. Nos hát ez van..

zsolt.75-nek nagyon köszi a hazautat!
 
 
 Túra éve: 2006
padlerTúra éve: 20062006.09.13 21:16:00
megnéz padler összes beszámolója
Hamuház 15

Lükepékkel, Optikával és efemmel indultunk a Gyöngyvirág turistaháztól. Gyors rajt, színvonalas duplaoldalas A4-es színes térkép táv és szintadatokkal, melynek további oldalain az FVP és a Keleti-Bakony térképe és adatai is szerepelnek, továbbá az ellenõrzõpontok matricáinak helye van rajta. Egy külön lapon kaptuk az itinert, de a tökéletes, láthatóan a közelmúltban felújított jelzések miatt szinte elõ sem vettük. Az útvonal végig jól járható volt, ttúramentes idõben a P+ Rékas (Dorró)-hegy melletti szakasza benõtt lehet, itt a rendezõk néhány helyen kis karókra is raktak ki jelzéses táblákat.

A kéken, egy idõ után szép mélyútban emelkedtünk a Barkócás ep-ig, innét némi szintvesztéssel a P+-on jutottunk az Erdei szentélyig, melyet még egyszer kellett érinteni a túra folyamán, mivel egy nyolcas jellegû útvonalat írtunk le. Újból a kéken, a szép Tûzköves-árok partján mentünk Hamuházig, közben a Geológiai feltárásnál megpróbáltunk megtalálni egy geoládát, de ezzel csak az idõnket vesztegettük, így a továbbiakban sietnünk kellett.

Hamuháznál csoki és ásványvíz volt a szolgáltatás, majd tovább a piroson haladtunk, érintve a hétházpusztai útnál lévõ ep-t. A Khrsz-re fordulva elmentünk a Károly-lak mellett, majd gyorsan ereszkedve értük el újból az Erdei szentélyt. Ezen a szakaszon sajnos rosszul léptem, így az egyre erõsödõ térdfájás miatt a célban már sántikáltam. Az utolsó ellenõrzõpontig, mely a Z - P+ Rékas hegytõl NY-ra lévõ keresztezõdésében volt, a geológiai feltárás melletti rövid emelkedõ szakasz újbóli megtételével majd a továbbiakban ereszkedve értük el.

Innét már közel volt a cél, ahol az igényes oklevél és kitûzõ mellé kézfogás és gratuláció, szolgáltatásként zsíros- vagy vajaskenyér és szörp járt. A túra az ÉDK mellett egyben a "Keleti-Bakony túrázója" mozgalom elsõ túrája is volt, az éremért még az FVP és a Keleti-Bakony tt. valamelyik résztávját kell teljesíteni.
 
 
Rush2006Túra éve: 20062006.09.11 18:55:09
megnéz Rush2006 összes beszámolója
Hamuház 25



Bakonycsernyétõl kb. 2 km-re találtam meg a rajtot. A Kisgyóni sporttábortól indult a túra. Beneveztem, és fantasztikus térképvázlatot, illetve útvonalleírást kaptam, valahogy biztongásban éreztem magam az egész túra alatt.

Sokat tudnék írni errõl a túráról, de most összefoglalom a lényeget:

-Gyönyörû tájak

-Szuper jelzések

-Sok látnivaló

-Szuper ellátás

-nincs negatívum

Akinek esetleg a térkép nem segített volna, annak még mindig ott volt az útvonalleírás ami tökéletesen követhetõ volt.

Én ezt nevezem túrának!

Benne még másik két térkép a Fehér-Vár Palota, ill. a keleti-Bakony ttúrákról. Nagyon pozitívan csalódtam a túrában, és jövõre is biztos jövök ha nem lesz más progi.

Gratulálok a szervezõknek!

Örülök hogy ismét láthattam ismerõsöket a túrán. És nagy köszönet zsotyek-nek a hazaútért.