Túrabeszámolók


Kevély körüli kevergés / Kevély alatti bolyongás

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2004 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
 Túra éve: 2019
Kiss KárolyTúra éve: 20192019.07.06 23:15:10
megnéz Kiss Károly összes beszámolója

Ez egy nemhivatalos beszámoló, hisz az idei túráig még több mint 2 hónapnak kell eltelnie. Amikor Pesten járok, megpróbálom elcsalni a famíliámat egy-egy rövidebb túrára. A teljesítménytúra naptár ajánlatai közül mazsolázok. Ezúttal a majd szeptemberben megrendezésre kerülő "Kevély alatti bolyongás" 11 km-es túráját választottam. A rendezők jóvoltából hozzájuthattunk a nyomvonal track-jéhez. Amit mégegyszer nagyon köszönünk. Nem bántuk meg a választást. Csodaszép természeti környezetben vezetett az út, többször érintve az Országos Kéktúra útvonalát. A legérdekesebb talán az Egri vár, vagyis annak másolata volt, amit a Várkonyi Zoltán rendezésében és Sinkovits Imre főszereplésével 1968-ban készült filmhez építettek. Egyébként az útvonal mentén 4 geoláda is található: GCKOVB, GCSlyv, GCeger, GC1000. Egyszóval őszintén ajánlom mindenkinek ezt a túrát. Néhány képet készítettünk, amelyek ITT láthatók. Sajnos valamiért az Indafotó most nem az igazi, így csak a facebookon tudom megmutatni. (2019. július 6.)

 
 
 Túra éve: 2017
agillaTúra éve: 20172017.09.09 16:28:19
megnéz agilla összes beszámolója

 Bolyongás: Az Ösvènytaposók szuper szervezését kiemelném, szépen jelölt útvonal , szalagozas, ellátmány, sok kedves szó.Kèt kis gyerekkel vettünk részt a túrán, valahogy a 11-ből 15 km lett, pedig el sem tévedtünk, de volt hivatalosan utvonalmodositas, szépen kitablazva. Az egri várnál èpp rendezvèny volt, színtidő gyakorlatilag nem volt, így ott sokat elidoztunk. Sok volt a repülőgép zaj, az zavart, de volt sok érdekes, szép rész a túrán. A turatarsak udvariasak, kedvesek voltak. Kellemes hangulatú túra volt, köszönjük.

 
 
 Túra éve: 2016
regulatTúra éve: 20162016.09.06 05:40:23
megnéz regulat összes beszámolója

Az idén eljutottam ide is... Számomra a Kevélyek az idén került be a táncrendbe, ahogy egyre inkább kimozdulok a megszokott környezetből, a Budaiból. Ez már önmagában is elég érv lett volna a túra mellett, de az, hogy az Ösvénytaposók rendezik, szintén mellette szólt. Nem is csalódtam. A megszokott szinvolnalat hozták, így kaptunk egy igazán jó túrát erre a meleg szombati napra. Bővebben a blogban.

 
 
 Túra éve: 2014
MirPTúra éve: 20142014.04.15 20:21:08
megnéz MirP összes beszámolója

Kevély Körüli Kevergés túrabeszámoló és képek a turazo.ininet.hu oldalon!

 
 
 Túra éve: 2013
Forrai U96Túra éve: 20132013.05.04 15:01:58
megnéz Forrai U96 összes beszámolója

2014.


Remélem.


SokaN.


--- 

26 km. + 14 km. ( Batthány Tér - Szenlélek Tér - ... - DÉLI Pályaudvar. )


2013. KKK 26.


 


 


Photos & Written by Forrai U96, Tamás Csaba. 158 és 16X számú versenyzõk.


2013. #3. Ver. 1.0


 -- ---- - --- ---- --  ------------------------ HARMADIK teljesítménytúránk összesen eddig, DE: 1990 ÓTA majd 1 KV mellett akkor elmondjuk. AZOK nem TTT-sek... Voltak Tájékozódási TúraVersenyek is 1994, Mecsek... Olaszország - Merano, Garda-Tó...


 Ez ÖBT-t megtisztelve az elsõ választott TTúra 2 0 1 3-BAN. .. ... ...


A második is valószínûleg ÖBT-s lesz...


Ennek a beszámolónak pattogósra kell sikerülnie, amilyen egy jó Track!


1-2-3-4, Kett EN el is indul a Téma Tamás Csabával Újra, futással kezdjük, végre 04. 14.-én, 4:10-kor a dunaújvárosi Vasútállomásra, a Stadler-Flirt piros-fehér-vonat vár még éppen, 4:33-kor Délibe mentünk...


A Déli egyre szebb, paprikás sört vettünk 680 Ft-ért 2-ÖT!


:)


Vérmezõn, nosztalgia, az elsõ és második TTúrán is itt száguldottunk ÁT, rohanunk ismét a Budai Várnak, Várnak.


Batthány Téren KV-automata, megbeszéljük, hogy a Hévvel párhuzamosan sietünk Szentlélek Térig!


Ott megint Sört veszünk, Telefon, hol vagyunk, JÓ.


218-AS busszal PBJenõ felé...


Kicsit elszabjuk a leszállást, olyan jól elhülyéskedtünk pár sörrel... a buszon.


NAAA!


Sietve Bajári István felvesz minket a STARTHELY felé félúton.


Benevezünk, de elõtte Bajáritól tudjuk meg, pletykázok, hogy Felleg AnnamÁriA, volt dunaújvárosi, 16 éve. MI MÉG, én legalábbis 35 éve.


Hogy tovább írhassak, az Itinert veszem elõ: ezen a Kevély Teljesítménytúrán az elsõ ellenõrzõpont a Köves-Bérc 2,1 km-nél... :)


ÕRSIANNÁZUNK. Szia Anna, Grat 2012-re! Idénre! :)


Csúcs idõ, Fotók, megyünk, tovább, egyéb fogalmakat nem találok ki még, a meg nem gondolt gondolat nincs meg...


Tuti dobogós az ügyünk.


Állati pecsétek sora.


NA Csobánkára beérve, egy hülyeség duma után hogy 26 elõbb, 11 utána, nem értjük, Sört veszünk méregdrágán...


Csúcs-hegyen 15,7 km-nél piros Oroszlán a pecsét.


Csaj kérdezi hol a piros Sáv, azon megyünk, kb. 26 m-re a jel, csak ki kell nézni jobban!


Kódos Zöld-barlang jön...


Egri vár 15:57-kor, miután eltévedtünk, majdnem lementünk a Célba, olyan nagyon meleg lett... 


Na mindegy jó kezdés elsõre, Célba érünk, világos, sok-sok zsíroskenyérrel tömjük a pofánkat. LILAhagyma is van tavasszal.


KKK Kitûzõ, Oklevél.


Bajári István Egri Várnál ér be minket, együtt megyünk be a Célba. facebook.


Budapest.


Jók vagyunk. Még 2-2 Sörrel Dunaújvárosig.


__________________________________________________


TÚRAGRÁFIA


Szurdok #1 2012 30 km.


NegyedNyolCaS #2 2012 50 km. 


KKK #3 2013 26 km.


__________________________________________________


 


 2013. KKK 26.


 Photos & Written by Forrai U96, Tamás Csaba. 158 és 16X  számú versenyzõk.


 


 


2013. #3. Ver. 1.0


 


 


 


 

 
 
 Túra éve: 2012
dnvzoliTúra éve: 20122012.04.28 18:01:01
megnéz dnvzoli összes beszámolója

Kevély túrák.


2012.04.22.


Tökéletes túraidõ,Ösvénytaposóéktól megszokott magas minõségben megrendezett túra.Elõször bolyongtunk kicsit(11 km-t) a Kevély alatt,majd keveregtünk picit többet(26 km-t) ugyanezen hegy körül.Mielõtt valaki lebecsülné a babatávokat elárulom neki,hogy a 11 km-nek 360 méter volt a szinje,míg a 26 kilométenek papíron 1100!.Gyönyörû kilátások,jó hosszú emelkedõk.Ilyen sem volt még,a Csúcs-hegyi ellpont után elkezdett görcsölni mindkét combom!:)Egy 11+26-os túrán!:) Szóval nem volt ez azért olyan gyerekjáték.:)


Nézegessetek képeket az útvonalról!


https://picasaweb.google.com/108946185154098013811/KevelyTurak20120422?authuser=0&feat=directlink


Köszönöm a rendezést,köszönöm a lehetõséget!


dnvzoli

 
 
ToteszTúra éve: 20122012.04.25 12:52:04
megnéz Totesz összes beszámolója

Sziasztok!


 

Fogadjátok szeretettel a  A 13. Kevély Körüli Kevergés élménybeszámolóját, képekkel.

 

Üdv,

Balázs
 
 
MirPTúra éve: 20122012.04.23 10:32:43
megnéz MirP összes beszámolója

Kevély Körüli Kevergés


Túrabeszámoló és képek az alábbi linken:

http://teljesitmenyturaim.blogspot.hu/2012/04/kevely-koruli-keverges.html

 
 
 Túra éve: 2011
biborTúra éve: 20112011.04.20 12:52:42
megnéz bibor összes beszámolója
Vasárnap elmentünk kirándulni: Vagdalt; a kockásfülû nyúl és én. A rajtidõ felhasználóbarát volt, ezért negyed 8-ig lehetett aludni. Nyúl ezt kevésnek találta, ezért bekérezkedett a táskába repetázni az alvásból. Én a szombati mátrázás után sajátos lépcsõzési technikát alkalmazok a vasúti megállóhely környékén, amit Tesókám molyogva néz. Egy liter kakaó után én is elégedetten nézem a napsütést a vonatablakból, mint egy jóllakott csecsemõ.

 

A 13 km-t a 840-es fedõnevû busz cirka fél óra alatt legyûri, néhány néni útbaigazítást kér tõlünk, biztos helyi õslakosoknak tûnünk. Idõközben kiderül, Vagdalt többet tud Ürömrõl, mint én. Nálam a fekete és fehér változatáig terjed a tudomány, õ még azt is tudja hol kell leszállnia a néninek.

 

Megérkezünk Pilisborosjenõre (vagy Börzsönysöröskázmérra Gethe után szabadon) Részvételi szándékunkat bejelentjük és már a 2. körére induló Õrsi Anna és GPS Zoli társaságában nem kapkodva elindulunk.

A házakat se hagytuk el, máris szomjúság tör rám: négysajtos pizza megmaradt részletei reggelire- na ilyet ne együnk túra elõtt, vagy vigyünk egy hordozható kerekes kutat. Esetleg instant vizet.

 

Fél litert meg is iszok pillanatokon belül. Közben elérjük 25 perc alatt a 2,1 km-re lévõ elsõ pecsételõ állomást. Nápolyiból persze eszek, legyen utánpótlás a szomj-okozók terén. Erdõben haladunk, a világ körös- körül üde életigenlõs-zöld és virág: csoda, hogy a nyúl is felébredt? Kikívánkozott a rejtekhelyérõl és a táska oldalába került át. Szemmel láthatóan nagyon élvezte a kirándulást mert ritmusos fejrázásba kezdett.

 

Vertikális szakaszok során kettészakad csapatunk. Zolival kettesben maradva egybõl kihasználjuk a helyzetet és értekezésbe kezdünk a zöldséglevekrõl. Felfelé megyünk, Zolit elõreküldöm, ne tartsam fel, gyorsan eltûnik a láthatárról: ) Hullámzó terep jön, fel- le, a térdeim egyikért se rajonganak. Anna és Vagdalt beér. A jenõi torony elõtt már felvetem mégiscsak a „Gyertek ki a Vadasparkba!” –rendezvényre kellett volna látogatnunk. Határozott sor gyerekekkel, oldalt elõzök, kicsit talán agresszíven a szûk ösvényen. Három matricát a menetlevelünkre biggyesztünk.

Emelkedõ, Kevély – nyereghez. Anna is tovaszárnyal, vagyis lépdel. A cipõje ellenére, ami egyre határozottabban vietnámi papuccsá alakult át. Elöl a talp és felsõrész összeveszhetett, mert nem nagyon ragaszkodott egymáshoz.. Viszont szép rózsaszín, ami felülír mindent:)  Reméljük kibírta a túra végéig!

 

A nyeregig vágtató csigákat megszégyenítõ módon rohanunk, ott pedig két OKT- bélyegzõt próbálunk harcba állítani, egyik se ad olvashatalan lenyomtra emlékeztetõ lenyomatot.

Kellemes lejtõszög jön, gyors biciklisekkel, akiket csak egy hatalmas bedõlt fatörzs állít meg. Néhány perc múlva a Mackó- barlangnál utolérjük õket. Nem mintha 20-as átlagra hajtanánk, csak épp kereket kerekítenek és cserélnek.

 

A barlangnál kérdezzük hol a medve, állítólag a barlangban van. Nem hajkurásszuk hát, az kéne még, hogy kárt tegyen a kockásfülûben!

A menetlevelet tanulmányozva Csobánka felé kacsintgatunk egy kellemes sörözés délibábjával. Függõleges fal díszeleg mellettünk, Vagdalt meséli õ jött már le ott. Egészségére..:)

 

Keresztezzük az aszfaltot és frissítõ állomáshoz érkezünk. Két pohár szõlõszörpöt benyakalunk, s megállapítjuk a mai hatalmas kihívás ½-ét sikeresen abszolváltuk. Ennek örömére amint lecsurgunk a fõtérre nyitva tartó vendéglátó egységet keresünk. Citromos sör nekem, sima Vagdaltnak a Nyúl pedig csak lesi gombszemeivel, hogy neki nem jutott.

Never85&R. István kettõse szeli át a teret, intünk. Mi se lepõdünk meg, hogy sietnek és a 2. körüket tolják, õk se a sörözésünkön.

 

Mikor elfogy a muníció megrohamozzuk a Csúcs-hegyet. Oldalt felfedezünk egy hosszú lépcsõsort és fülig ér a szánk, hogy nem arra kell menni! Azért egy biciklis résztávot kiírhattak volna oda..: )

A csúcson a pontõrtõl kapott csokit jó Testvérekhez méltóan elosszuk. A Zöld – barlangig tartó kilométereken kettesben lehetünk a feléledt Természettel. Sehol senki, mintha nem is lenne t.túra, csak úgy kijöttünk volna piknikezni. Rengeteg virág nyílik, minden a megújulást és az életet sugározza. Az idillikus képbõl csak egy növényhatározó hiányzik.

 

A barlang- pontnál szép a panoráma és Vagdalt rájön milyen közel van Vác! Légvonalban. 

Lestírölünk a PN-re, betájoljuk magunkat, hogy a Márciusi Emléktúrán is erre jöttünk s akkor éppen beszéltünk róla, hogy még egyikünk se járt ezen a PN-en. Pár héttel késõbb megismerhetjük tehát, mit ne mondjak a mészköves vízmosás nagyon kellemes látványt nyújt a szemnek. A térdünk kevésbé szereti. De a táj és a virágillat feledtet minden rokkantságot: )

 

P. borosjenõ, no még nem a cél, az egri vár vár ránk. Hál’ Istennek nem kell Egerig elmenni érte; az húzósabb túra lenne! Nyaralóövezet, madárneves utcák- közök. Fecske, kakukk, sas, van itt minden; olykor egy utcának két neve is akad.

Vár elõtt lefelé megyünk, embereket érünk utol. Meglepõdünk, hogy mégse vagyunk utolsók: )

 

A várfalaknál utolsó pecsét és megállunk néhány pillanatra szemlélõdni. Tesókámat megkínálom a gyümölcsszeletbõl, láthatóan ízlik neki a táp.  

Teve szikla, jut eszembe addigra elmúlt a szomjúságom. A láthatatlan kálvária mellett elhaladunk, majd ráfordulunk a célegyenesre.

A szervezõk bíztak bennünk, elõre megírt okleveleket nyújtották át. Köszönjük a bizalmat!:)

Két szelet csalamádés kenyér után sok szeretettel várjuk a buszt.

Köszönjük a rendezést, vidám vasárnap kerekedett a végére és a kockásfülû is jól viselkedett: )
 
 
VagdalthúsTúra éve: 20112011.04.19 20:53:29
megnéz Vagdalthús összes beszámolója

A Zöld, a Bíbor és a Fekete (P. Box)


azaz  Kevély körüli kevergés


A mátrai szaladások után a cél ezúttal egy teljesítmény, de kirándulás volt. A rajtidõ majdnem végét csippantjuk meg az Árpád hídtól 9:55-kor induló autóbuszjárat szolgáltatásaival. Még érkeznek-indulnak is a népek, persze elsõ-második, mindenféle sorszámú körükön. Mi egyetlen kevergést tábláztunk be - ez így és itt épp jó lesz.


Támadt a tavasz, de nagyon. Négyen indulunk, Õ. Anna, GPSZoli, Bíbor és én. A tavalyi Bolyongásról ismerõs az útvonal elsõ egynehány kilométere, szigorúan jelzést követünk, nem vágunk le Országos kéket a község szélén. A Köves-bérc elõtt ugrik be: hát én hoztam kockásfülû nyulat! Elengedhetetlen túrakellék, a plüssháziállat így a zsák oldalzsebébe kerül, majd lifegteti a füleit, lendületet sugallva menetünknek. Kitûnõen harmonizál az Iron Maiden-Run to the hills (bár nekünk ma inkább walk to the hills) pólómhoz, amelyen Eddie, a Maiden kirakatszörnye ellensúlyozza a kockásfülûben megtestesülõ gyermeki énem.


Anna mutatja a cipõjét: lehet, hogy õ ma célba ér, de a bal lábbeli nem biztos, már a végét járja, még van némi kontaktus talp és talp közt, de már alig. Mivel mi ma kirándulók vagyunk, tájélvezet szintidõkihasználással ugye, így idõvel tovaszalad mindkét pajtás. Tehát alapvetõen már csak hárman megyünk tovább: a Zöld (a kockásfülõ mesehõs alapszíne), a Bíbor (a Palóc Testvér netes megfelelõje) és a Fekete (én, a Maiden-póló alapszínével).


A két táv szétválásáig még van népsûrûség, családok, mindenféle nem és korosztály, majd szép lassan oszlik a tömegtúra-jelleg. Ellenben szembesülünk kevélyen a Kevélyre menet, hogy van hová fejlõdni: terepbringások kaptatnak fel a nyeregbe, a Szódás-barlang elõtt érnek utol, majd még párszor összefutunk velük, olykor kerékcsere (bár itt nincs box, mint az aszfaltcsíkok mentén), olykor más szerelés kapcsán. S ha már technikai szünet, azt mi is beiktatjuk, mivel szerencsére Csobánka fõterére visz az útvonal, így a hivatal elõtti padokon egy-egy sör jelentkezik igényszakmailag, majd csurog be. Felnézünk a szörnyû bércekre, hát igen, most hegymenet jön, de mindegy, este hatig úgyis beérünk, nagyon más idõterv nincs. Persze nem R. Istvánéknak, akik a második körükön zúznak tovább, intenek, senki sem lepõdik meg: mi sem a gõzmozdony-jellegen, õk sem az alternatív frissítésünkön.


Innentõl hosszas kilométereken át szinte magányos túrává érik a dolog, mintha nem is egy többszáz fõs csoportosulásos helyzetben lennénk, néhány kósza pontõr töri meg a természet társaságát. A természetét, amely kirobbant április közepére, nem csak zöld, de virágos és illatozik is. Igazi élménytúra, nem lehet jobbat elképzelni. S ha már zöld minden, a jelzés is, a barlang is, egy gyors képi memoár erejéig felkaptatok, már csak nosztalgiából is: éveken át barlangásztam, s a Kevélyek több izgalmas rejtekébe is bekúsztam már.


A piros négyzet személyében izgalmas, fenyveses, mészkõporos vízmosáson ereszkedünk, a térdünk annyira nem élvezi, a szem inkább. Pilisborosjenõ behív belterébe, majd kiküld, nehogy azt gondoljuk, hogy már célközel van, a nem egyszer kétféle madárral is nevezett utcákon át -vajon mitõl változik egy köz kakukkról fecskévé?- átmenetileg távolodunk a községbõl, hogy Egerbe jussunk. Na igen, a vár, amely a filmkockákon csillagoknak adott otthont. S bár voltak rendezési gixerek, a karórás törökkel a várfalon, de megint meg kell említsem: évtizedekkel ezelõtt tudtunk látványos történelmi nagyjátékfilmet készíteni, amely ma is vastagon megállja a helyét.


Még elsziklázgatunk a tevénél, kálváriát járunk, lovakat nézünk, apró verebeket, meg némi aszfaltot, és máris itt a kultúr, ahogy faluhelyen hívják, és már vesszük is át Ösvénytaposóéktól az elõre megírt okleveleinket - köszönjük, a bizalmi faktor megvolt a sikeres teljesítésünket illetõen. Még kenyérrel és csalamádéval dúsított zsírt csúsztatunk le, gépi kávéra fizetünk be a nyerõgépnél, ha már nyerõ nap volt.


Köszönjük a kifogástalan rendezést, a szép tájat, jól eltalált és kijelzett útvonalat, az idõt az égieknek. Mindenki elégedett volt: a Zöld, a Bíbor és a Fekete.

 
 
engelsfeldTúra éve: 20112011.04.18 17:30:27
megnéz engelsfeld összes beszámolója

Kevély körüli kevergés


A rajt elõtt - reggel hét óra tájt - ráérõsen fényképezgettem Borosjenõn régi emlékeket keresve,  fülemben Chopin zenéjével, hónom alatt a két túrapálcával, amikor váratlanul mellémgördült egy rendõrségi személygépkocsi, a volánnál ülõ policeman a kezében lévõ aprónyomtatványt (a túrát népszerûsítõ szórólapot) silabizálgatva kissé riadtan kérdezte meg tõlem, hogy a rajta szereplõ túraesemény valós rendezvény-e? Némiképp megütközve, de határozottan megerõsítettem, hogy valós rendezvényrõl van szó, sõt, a látszat ellenére, magam is oda igyekszem.


Az elsõ, szó szerint orrbavágó élményem a túra útvonalán a Köves-bérci pompás illatos virágerdõ volt, olfatikus érzékeim tökéletes kielégülést nyertek. A  két szelet finom nápolyinak persze még jobban örültem.


A Jenõi-torony és a Solymár-völgyi hullámvasutazás nagyon tetszett.


Csobánka mindig szolgál valamilyen meglepetéssel, ma a szerb templom kõfalövében fedeztem fel szerb nyelven írt csudaszép sírfeliratokat. Persze, nem én vagyok az elsõ felfedezõ.


A Csúcs-hegyi csúcs csokoládét csúcs szépségû és udvariasságú pontõr kislányoktól kaptam meg.


Lustaságom legyõzött, nem kapaszkodtam fel a Zöld-barlanghoz, de a Dera-patak völgyi szép kilátásban gyönyörködtem egy kicsit.


Borosjenõre ereszkedvén az Ezüst-hegybe vágódott szurdok térdpróbáló talapzata bizonyult számomra fizikailag a legnehezebbnek. Az egri várat ilyen közelrõl és ilyen hosszú ideig még nem vettem szemügyre, igaz nincs is Gárdonyihoz méltó képzelõerõm.


Összefoglalva: kellemes idõ, még kellemesebb túra, derûs és udvarias rendezõk, kellemes túratársak, kifogástalan kiszolgálás, az itiner, a túrajelzések és a szalagozás elismerésre méltó, a jutalmazás dicséretes. Öröm volt látni a sok-sok apróságot, a fiatal apukákat és anyukákat.


Mindent nagyon szépen köszönök, nem csalódtam az Ösvénytaposókban.




 

 
 
 Túra éve: 2010
VagdalthúsTúra éve: 20102010.04.27 09:43:01
megnéz Vagdalthús összes beszámolója

Kevély alatti bolyongás


Létezik a túrafertõzés fogalma, na mi ezt tettük ezen a csudaszép, napsütéses szombaton. Keresztfiunk (2 éves) szüleit sunyi módon megajándékoztuk nemrég egy túranaptárral, amibõl õk kinézték ezt az eseményt, lévén pilisborosjenõi lakosok, és ennél közelebb számukra túra nem is létezhetne. Elvileg akár könnyûnek is mondhatnánk egy 11,3 km/395 m szintes túrát, de errõl az apróság gondoskodott, hogy ne így legyen.


Egy nagyon szépen megrajzolt útvonal ez, a jóval hosszabb távokhoz szokottak számára is nagyon élvezhetõ - elvégre nem csak Kinizsi 100-as és nem csak terepfutás létezik. A porontynak és szüleinek is elsõ teljesítménytúrája volt ez, mikor mindannyian sétáltunk-gyalogoltunk, akkor még ez nem is volt érezhetõ. Igen ám, de egy 2 éves túrázótól nem várhatjuk el, hogy végiggaloppozza ez egészet, így olykor több km-t is hátihordóban tett meg, hol édesapja, hol keresztapja jóvoltából. Kérem szépen, rá kellett jöjjek, ez nem is könnyû túra! Nekem a zöld sávon jutott a kihívás -mondtam is, hogy rám fér a fogyás a Kinizsi elõtt-, hogy cipeljem õt, többször letérdelve, hajolva a belógó ágak, kidõlt fák miatt. Kellett is az ásványvíz rendesen! 


Az egri vár másolatánál a pontõrök a pecséten túl népzenével fogadtak, na ezt külön díjaztam! A célba a mezõny végén érkeztünk, persze még elõtte lovakat, pitypangot, mindenféle élõlényt alaposan meg kellett vizsgálnia az elsõbálozó teljesítménytúrázónak. Szép emléklap, kitûzõ, szörp volt a célban, továbbá a tudat: újabb három fõvel bõvült a teljesítménytúrás közösség. No, pont ezért jók az ilyen útvonalak. Amely mellesleg, mint már írtam, szép is, élvezetes is, köszönjük a szervezést! 


 

 
 
tiltonTúra éve: 20102010.02.07 06:28:57
megnéz tilton összes beszámolója
Ezen a linken látható néhány kép amelyeket a 2009-es Kevély körüli túrán készítettem:

http://picasaweb.google.hu/dobevaeva/Kevely_koruli_keringes_2009_04_26
 
 
út+keresõTúra éve: 20102010.02.06 22:53:57
megnéz út+keresõ összes beszámolója
Szeretném a segítségeteket kérni!

Összegyûjtenénk az Ösvénytaposó Baráti Társaság által szervezett túrákon és túramozgalmakon készült, neten megtalálható képek hivatkozásait! Melyeket feltennénk a weboldalunkra! Aki tud ilyenrõl, kérem jelezze az osvenytaposo@citromail.hu címen.

Túramozgalmak:
Öreg-Bakony Bakancsosa, Dornyay Béla Emlékút, Rómer Flóris Emlékút

Túrák:
Kevély Körüli Kevergés, Kevély Alatti Bolyongás, Kõris Körül, Bakonyi Barangolás, Reguly Antal Emléktúra

Köszönettel: Annamari
 
 
 Túra éve: 2009
JakabTúra éve: 20092009.04.28 11:42:32
megnéz Jakab összes beszámolója
Szép idõ ígérkezett a mai túrához, amit már tavaly kinéztem magamnak. Társul Maci szegõdött mellém, 26,2 km és 1120 m szintre.
Már az odaérkezés is izgalmas volt, Budakeszin majd Solymáron át próbáltuk megközelíteni Pilisborosjenõt, több kevesebb sikerrel. Végül odaérkeztünk idõben, többszöri nekifutásra parkolót is találtunk.

Az Ösvénytaposó Baráti Társaság szervezte a túrát, róluk csakis jókat tudok írni.

Már a nevezésnél kaptunk egy jubileumi kitûzõt, és minden flottul ment. Remek itinert kaptunk, és neki is indultunk a falu elsõ emelkedõjének. Nagyon szép villák mellett haladtunk el, majd Lovarda és egy kis dombos ösvény következett, egy szép szikla (Teve-szikla) és már ott is voltunk az elsõ pontnál, az Egri várnál.
Picit romantikusabbra számítottam, de hát csak díszletként szolgált a filmforgatáshoz. Pecsét, aztán tovább.
Fotózgattunk, jó idõ volt, de hamarosan melegünk is lett a folyamatos hegynek menéstõl. Maci már elég sokatt kellett hogy várjon rám a hegytetõkön. Sajnos az õ hegyi tempóját sok edzés után sem bírom megcsinálni. A hegygerinc elérése után ismét visszatértünk a faluba, most a másik oldalra. A falu egy völgyben fekszik, körben hegyek, és a hegyoldalon házak, villácskák.
A falu ismételt elhagyása után az Ezüst-Kevélyre másztunk fel, majd a Zöld barlanghoz, ami csak egy kisebb barlang. Pecsételés, és ismét mászás, a Kevély-nyeregre. Ezután Majdán-Nyereg, majd Csúcs-hegy következett. Már alaposan megizzasztottak az emelkedõk, viszont szép erdõben mentünk, körben jó panorámával.
Csobánka következett, ahol utolért minket Dani, (Dj. Ráspoly vagy hogy hívják) és egy darabig együtt haladtunk. A falu tetején a pontõröktõl finom jegesteát kaptunk egy egész üveggel, valamint tapsot és biztatást. :-)
Megint hegynek föl, a Kevély másik oldalán, egészen a Mackó barlangig. Sokkal nagyobb volt mint gondoltuk. No itt ismét hegy, és szépen elköszöntem a fiúktól, akik együtt folytatták tovább, én pedig alkalmi ismerõsömmel Zitával gyalogoltam.
Felértünk ismét a Kevély-nyeregre, most másik oldalról. Egy szép kis tisztás volt a tetõn, sok-sok túristával. Lefele indultunk, jó csúszós úton, elhagyva a Szódás barlangot, jól eltévedtünk, nem vettük észre a zöld jelzéses ösvényt. A plusz kb. 3 km-t visszatérve megtaláltuk a jelet, aztán lefele folytattuk utunkat, a Solymári völgyben. Rendkívül látványos rész, kanyargós keskeny ösvény, fel-le domborulatokkal. Volt egy jó kis csúszkálós meredek rész is, itt értek be a rövid távosok, és ültek többen seggre. :-)
Jenõi torony következett, amirõl azt hittem valami adó-vevõ oszlop, de egy szép szikla volt. Itt ültek az ismerõs és kedves pontõrök, akiknek nagyon megörültem. Most már nem volt túl sok hátra a túrából, a Malom-erdõn át a Balázs-lépcsõn keresztül megint föl-le másztunk. Megint találkoztunk ismerõsökkel, ez mindig jó egy túrán. Most éppen Attila örült meg az általam felkínált teának.
Nemsokára felértünk a Köves-bércre, ahol finom nápolyit kaptunk az ismét nagyon kedves pontõröktõl. Aztán már csak völgynek lefele kellett menni egy keveset, és már bent is voltunk a faluban.
Maci jött elém, már kifürödve, lemosakodva. Megkaptam az oklevelet, kitûzõt, és volt kenyér, ital, de nem volt rá szükségem. (Egy csokit is kaptunk már a túra elején, de nem emlékszem rá pontosan hol)
Nagyon jó kis túra volt, profi szervezõkkel.

 
 
 Túra éve: 2008
bükkjáróTúra éve: 20082008.06.13 12:09:32
megnéz bükkjáró összes beszámolója
Kevély Körüli Kevergés
2008.04.13
Táv: 26,4km Idõ: 4ó 10p

A túrán a szokott kellemes idõ fogadott. Gyors regisztrálást követõen már neki is vághattam a szokott útnak. Örültem, hogy nem kell annyira figyelnem, mert csak 3 órát aludtam. Ennek köszönhetõen a Kevélyi emelkedõ elég nehezen ment. A nyeregnél csodálatos panoráma fogadott.
Kellemes túra és jó rendezés volt. Köszönet.
 
 
MacGyverTúra éve: 20082008.04.16 08:56:16
megnéz MacGyver összes beszámolója
Képes beszámoló

Már régen kinéztük ezt a túrát, mivel egyrészt nagyon szép környéken vezet át az út, másrészt a harmadik teljesítéskor két kitûzõt adnak, harmadrészt az Ösvénytaposó Baráti Társaság neve számomra egy jól szervezett, kellemes túrával kecsegtet. Így összességében a tavasz egyik legfontosabb túrájaként tekintettünk a Kevély Körüli Kevergésre.

Korai rajtot terveztünk, így nyolckor indultunk, a hivatalos nyitáskor. Így is már csak a 30-31. sorszám jutott nekünk, de azért szerencsére nem volt nagy tömeg. Pilisborosjenõrõl amikor elindultunk, még egészen hideg volt, az elsõ emelkedõig nagyon fáztam. Általában nem szeretem az emelkedõvel induló túrákat, de itt éppen jól jött. Lassan kikapaszkodtunk a faluból, majd beértünk az erdõbe, ahol a tavasz minden jele látszott: zöld füvek-fák, virágok tömkelege. A Köves-bérc nagyon tetszett, viszonylag lapos a teteje, rajta kicsi fákkal.

A viszonylag korai elsõ ellenõrzõpont után továbbhaladva nemsokára elhaladtunk a pilisborosjenõi szeméttelep mellett, elég félelmetes látványt nyújt a hatalmas kupac települési szilárd hulladék. Utána egy nagyon meredek lejtõ következett, ahol az avar alatt nagyobb kövek bújkáltak, a végén még lépcsõ is volt, majd egy hosszú, ámde meredek emelkedõ következett. Ezután egy laposabb részen láttunk egy döglött rókát, volt rajta egy lyuk, azon át kilátszott a bordája. Beértünk a Solymári-völgybe, és megcsodáltuk a katonai "ojjektum" mellett lévõ függõhidat is.

Sikeresen leküzdöttünk egy újabb meredek emelkedõt, egy laposabb pihenõ-szakasz következett, majd ahogy tovább másztunk fölfelé, elkezdett kövessé válni az út, mellette rengeteg virág látszott. Fotóztunk apró nõszirmot (Iris pumila) is.

Nemsokára felértünk a Kevély-nyeregbe, ahol szemrevételeztük a kéktúra-pecséteket, jelen pillanatban két fémbélyegzõ van fönn, az egyik jónak tûnt, a másik kissé kopottas.

Innen leszáguldottunk a Mackó-barlanghoz, ahol a pontõr gyerekek kedvesen fogadtak minket, fejlámpát ajánlottak a barlang meglátogatásához, és õrizték a felszerelésünket. Tegnap kinéztük a GCBRUM - A Mackó barlangja geoládát. Ehhez itt be kellett mászni a barlangba, fel egy kürtõn, és odafönn egy lyukban volt az elsõ doboz. A második fenn a hegyoldalban, így összesen nagyjából egy órát töltöttünk az EP közelében.

Innen nem a tömeget követve, hanem a pontõrök által ajánlott úton jutottunk le a Csobánkai-nyereg szintjébe. Eléggé bokagyilkosnak bizonyult a lejtõ, de azért tovább tudtunk haladni. Elmentünk azon a részen, ahol tavalyelõtt egy kéktúrázás alkalmával nagy lövöldözést hallottunk a közeli katonai terület felõl. Kiértünk a Csobánkai-nyeregbe, ahol fák híján eléggé kitikkadtunk, a faluban be is mentünk a helyi CBA-ba jégkrémért.

Meredek emelkedõ vezetett fel a Csúcs-hegyre, ahol végre ellátásban volt részünk, olyan Balaton-szelet utánzatot kaptunk. Innen lassú, alattomos emelkedõn másztunk tovább, úgy gondoltam, lassan kezdünk kifutni a szintidõbõl, ha így haladunk tovább. A Zöld-barlangnál sokan álldogáltak, köztük olyanok is, akikkel még az egy órás kitérõnk elõtt találkoztunk, ez valamennyire megnyugtatott.

Ahogy elindultunk, egy családot láttunk, és a gyerekeknél olyan szép csillogó kövek-ásványok voltak, hogy elcsodálkoztam. Nem volt alkalmam megnézni õket, pedig kíváncsi lennék, mindenesetre egyszer vissza kellene mennünk a barlanghoz gyûjtögetni. Átbuktunk az Ezüst-Kevély gerincén, elhaladtunk a tavaly tavasszal felégett fenyõerdõ mellett, majd egy "kis izmos vízmosásban" (lásd Margita 20 itiner) jutottunk le Pilisborosjenõ szélére. Leszaladtunk egy hosszú lejtõn, és már az egri vár másolatánál is voltunk.

A várnál kaptunk fejenként fél liter üdítõt (ásványvizet vagy bolti teát, mi az utóbbit választottuk), én egy kicsit leültem pihenni. Táplálkozás után némileg feltöltõdve indultunk tovább. Itt nagy tömeg volt, bejött a rövid táv, meg jó sok sétálgató és biciklizgetõ ember. A Teve-szikla mellett láttunk hegyi kökörcsint (Pulsatilla montana). Láttuk még a pilisborosjenõi kálváriát, majd beértünk a faluba. Itt még egy jót szaladtunk a célig, végül 06:59 alatt értünk be.

 
 
zeezeeTúra éve: 20082008.04.14 11:25:42
megnéz zeezee összes beszámolója
Elvben 9:00-kor akartunk rajtolni, de sikerült 9:30-ig elodázni a dolgot. De akkor neki is indultunk.
A K+ jelzésig minden ment a maga útján. Elõztünk, elfutottak mellettünk. Nekem tetszett a K+. a Z-nél baloldalon találtunk egy függõhidat, amit Józsi laposan letesztelt. Bírta!
Aztán fel-fel-fel. A Kevély-nyereg tájékán most is szép a kilátás, bár éjjel az igazi, pláne a Nagyról (avagy Kicsirõl).
Lebaktattunk a barlanghoz, közben két hölgy rajtunk keresett néhány szakállas urat. Szerintem nem elõztünk meg szakállas embert, de nem tudom. A Z jelzésen jött velünk szembe valaki, aki a "kicsin" indult és a "nagyon" ment, mert eltrécselte az idõt. Õ inkább csinos volt, mint szakállas! Aztán le a nyereghez. A bányánál most nem motorozott senki, pedig szoktak. Azon a majd függõleges falon mennek fel, aztán le. Voltam már a tetején, van ahol már felhagyták a csapást, mert annyira mély, hogy nem fér el benne a motor. A nyereg után végre megmutatja nekem valaki, melyik is a K+. Eddig még nem találtam, bár csak egyszer akartam használni. Csobánkán beülünk a többiek közé - eszem-iszom, dínom, meg dánom. Most mulassunk, hiszen az S+/S páros még egy kellemes kis darab! Ebéd után aztán felmentünk. Megkapjuk a jól megérdemelt csokit, majd haladunk is tovább.
Hamarosan már a piroson bandukoltunk felfelé. Legutóbb éjjel jártam ezen az úton felfelé, úgy is pontosan ennyit emelkedik... Ez egy "nem szeretem út". Bár nagyon szép környéken halad.
A Z-re becsatlakozva tájképet fotózó kis csapat üldögélt. Mondták, nyugodtan menjünk keresztül a fényképezõ elõtt, legalább életkép lesz, nem tájkép. "Béke poraimra" címmel lehet is rakni a sírom mellé - gondoltam, itt már kiült a só az arcomra és éppen nem volt kedvem menni. Szép séta a következõ pontig, majd jobbra Z+. Helyes kis darab! Valahogy felértünk. Lejutunk a P4-en, bár a jobbra, hirtelen bekanyarodás elnézhetõ volt. Mivel már szemben jöttek vissza olyanok, akik tudták: nincs már arra jelzés, így ezt sem vétettük el, megint megmenekültünk!
Emelkedõ az S-en. Nap süt, aszfalt, meleg, semmi légáramlat. Javasoltam, hogy minden közkútnál álljunk meg frissülni, de le lettem szavazva. Felküzdöttem magam a K-ig. Jó volt kicsit lefelé menni. Az Egri-vár felé a szalagozás teljesen a helyén volt. Szembe jövõ két autó utáni por, ahogy kell, belehullik az arcomon található folyadékba és egy kényelmetlen érzést biztosító szuszpenzió alakul ki. Pecsét és indulunk is tovább. Egy kisebb MTB-s csapat küzd a Teve-szikla elõtt. Tekernek, megállnak, elõzünk, tekernek, elõznek, megállnak, elõzünk, stb. Érdekesen adtuk elõ ezt a pár métert. A K jelzésen még csámborgunk kicsit a tûzcsapig, de utána hamar beérünk a célba.
Jó kis túra volt!
 
 
csibaTúra éve: 20082008.04.13 22:34:46
megnéz csiba összes beszámolója
Kevély körüli kevergés

Ez a túra tényleg egy kevergés. Persze azért ez egy kicsit túlzás, de sikerült egy párszor eltévednem a mai nap alatt. Mondjuk ezek fõként saját hibáimból adódtak. De kezdjük az elején…

Nem is tudom mikor voltam utoljára ilyen túrán, mikor nem kellett hajnalban kelni. Egy kellemes 7 órai kelés, majd BKV-val való transzportálás az Árpád hídhoz, ahonnan busszal a rajtig. Vagyunk már egy jó páran itt is, és mint késõbb kiderült a többség erre a túrára jött. 10 elõtt valamivel beér a busz, de én még nem indulok, várok a szokásos csapatra. Bella, Karesz, GPS Zoli csak 10:30 elõtt futnak be pár perccel, és fél 11-kor elindulunk meghódítani a távot. Közben még összefutunk a nevezéskor Attilával, aki akkorra már túl van a 11 km-es távon, és most jöhet a 27 km-es. Ja, és Zolival már egyen cipõben nyomjuk:)

Lelkes fiatal futócsapat elõz le minket rögtön a faluból kivezetõ kis emelkedõn. Nem nagyon szaporázzuk még a lépést, kényelmes tempóban haladunk. Amúgy is nagyon szép az út, fõleg ez a Köves – bércig tartó szakasz. Szinte el sem indultunk és már itt is az elsõ pont. Lelkes fiatal pontõr osztja a pecsétet, és kíván további jó utat. A túrán jó pár késõbbi ponton találkoztunk fiatal pontõrökkel, ez nekem nagyon tetszett.

Innen lefelé kicsit kocogunk. Általában Zoli süvít elõl, úgy látszik az új cipõ megtette a hatását. Majd benézzünk a K+ elágazást, és hozzáteszünk egy pár métert a távhoz. Még szerencse, hogy Attila velünk van. Az itiner is egy kicsit összekavar, mert valahogy nincs meg benne a K+, hanem helyette valami kék : van. Bár a térkép hátul az pontos, de ekkor még nem azt néztem.

K+-on kellemes kis oldalazásba kezdünk, néha olyan hullámvasút szerû. Zoli persze megint elõre tõr, Bella meg Karesz a kis eltévedés miatt hátrébb van. Attilával megyek egy darabig, majd közbejön valami szupertitkos telefon, és kicsit lemarad. Elhatározom, hogy befogom Zolit, és lényegében innentõl megyek egyedül a hátralévõ távon. Van egy két kellemes emelkedõ ezen a szakaszon is, de szerencsére nem olyan hosszúak. Nemsokára elérkezem a Jenõi – toronyhoz, de Zoli sehol. Még a horizont alját sem súrolja rikító sárga pólója. No majd a következõ pontig meglesz. Újabb kis meredek rész jön a Z jelzésen, de idõvel megszelídül. Egy pár száz métert erdõ irtás mellett visz az út, majd elérünk az OKT vonalára, és megkezdõdik a kapaszkodás a Kevély – nyereg felé. Itt hagyom le a lelkes fiatal futócsapatot. Az egyik srác egy jó nagyot posszan, miközben a jobbra lévõ sziklákról visszaszalad az útra. Jót mosolygok magamban. Szerencsére nem lett semmi baja.

Fura így a nyereg, hogy nincs itt egy pont sem. Olyan kihaltnak tûnik. Majd elindulok Csobánka felé, de most kivételesen a S jelzésen. Ezen még úgysem jártam sosem. Mindig a K jelzésen mentünk eddig le. A Mackó – barlangnál már izgulok Zoli miatt, hogy merre lehet :). Nem mehet ennyire gyorsan, vagy mégis? Megvan az újabb pecsét (12:18), majd a pontõröktõl érdeklõdöm a rikító sárga pólós gyerek után. Kiderül, hogy még nem járt erre, és a rajtszáma sincs még kihúzva a lapról. Ez egy örök rejtély marad, hogy hol mehettem el mellette. Innen érdekes az út lefelé, jó meredek. Egy ideig vagyok csak rajta, majd eltûnnek a jelzések. Örültem, hogy egyben leértem, nemhogy még a jelzéseket is figyeljem. Bár nem sokkal a helyes úttól tértem rá a K jelzésre.

Innen lekocogok a Csobánkai – nyeregig, ahol megkapom a következõ pecsétemet (12:30). Zolit itt sem látták. Feladom, most már több ponton nem fogom megkérdezni, biztos mögöttem van akkor. De legalább Zolit tárt karokkal várták az ilyen pontokon :). Csobánkára szintén bekocogok. Jól esik a frissítõ az út menti csapokból, majd jön az újabb kapaszkodó. Hamar elérkezem az S jelzésig, ahol kicsit hezitálok, hogy merre kell menni, de szerencsére mások útbaigazítanak. Pár perc és máris a Csúcs – hegynél vagyok, ahol a csoki mellé nagyon szép pontõrök is járnak :), na meg pecsét (13:00). Innen szintén egy kis kocogós rész jön, majd a P-n lassabb tempóra váltok. Felfelé még nem megy olyan jól. A Z-t ismét meg – meg futom, és hamarosan a következõ ponton vagyok. Gyönyörködöm egyet a kilátásban, és pihenek egy pár percet. Majd uzsgyi tovább. Pilisborosjenõre kicsit nehezen jutok le, elvétem a P négyzetet jobbra le, de szerencsére mások itt is szólnak. Majd a faluban nemsokára jön a következõ eltévedés, de szerencsére ez sem sok.

Innen egy enyhén emelkedõs úton kijutok a faluból. Elkerülnek a szürkeállományom mélyérõl régi emlékek, mikor még a Kevélyre innen, alulról másztunk fel. Sokan jönnek velem szembe ezen a szakaszon, míg elérek a K jelzésig. Innen leszaladok az aljába, ahol feltûnik a szalag, amit követni kell. Ezzel semmi gond nem volt, nagyon jól látható, így könnyen eljutok a „vár” másolatig. Pecsét mellég jár egy üdítõ is (14:14). Majd egy kis útbaigazítás a pontõröktõl, hogy merre tovább. Pihenni itt már nem akarok, így elindulok az utolsó km-re. Távolról motorzaj töri meg a csendet, na meg a Teve sziklánál a kisebb embertömeg. De hogy ide be lehetne jönni kocsival? Kétlem. Bár ez biztos kényelmes kirándulás, hogy a kocsitól 3m-re leülünk a pokrócra. Inkább akkor már csak az ablakot húzzuk le, és akkor még ki sem kell szállni. Inkább gyorsan továbbállok, mielõtt még jobban felhúzom magam. A szalagozásnak köszönhetõen újra a K jelzést koptatom, majd nemsokára a település szélén gyalogolok. Itt még egy pár szót váltok egy pár túrázóval, akikkel együtt érünk be a célba, ahol megkapjuk a végsõ pecsétet (14:40) és a teljesítésért járó díjazást.

Kimegyek az épület elé, valahogy nincs kedvem ebben a szép idõben bent leülni. Zoli egy jó 15-20 perccel utánam ér be, majd átmegyünk a kocsmába feltöltõdni. Bella és Karesz is befutnak idõvel, majd szépen haza kocsikázunk.

Egy nagyon jó kis túra volt ez, igazi kevergésekkel körítve:) Köszönet a rendezõknek érte, és gratulálok mindenkinek!