Túrabeszámolók


Kalandozások a Kis-Fátrában/Kirándulás a Szlovák Paradicsomban

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2017 2017
 Túra éve: 2018
HeliosTúra éve: 20182019.06.09 17:08:08
megnéz Helios összes beszámolója
            Nehezen, inkább halogatva kezdek a leírásba, mert nehéz olyanról írni, amit jó tempóban menve nézek végig. Az időjárásra nem lehet panasz, meleg fogad és végig is kísér a távon, csak a fák lombjai nyújtanak hűsítő levegőt. Itt ne akarj WC-re menni !!. . .

           A befizetett pénz után a következő kínálatból válogathatsz: a gyalogláson kívül, lehetőség van Ranč u Trapera lovaglásra (15€/óra, ottlakóknak 13€/h), evezésre a Hornádon (70 cm-es vízállásnál 12 km-t csónakázhatsz) és a Suchá Belá vrchol-on kerékpárt lehet kölcsönözni (2€/h, vagy 10€/nap értékben). Természetesen evésre-ivásra is van lehetőség.

            A gyaloglást választva, a jegyeket ellenőrzik és mindenki a maga tempóján indul a táv megtételére. Pecsétet kértem a jegyre az őr pedig tetszelgéssel fogadta. Az egyes szakaszok, csak a térképen megadott irányban teljesíthetők, ami az interneten lemaradt. Podlesok-ról indulva a Suchá Belá szurdokot célozza mindenki, mert itt csak felfelé szabad haladni. Ez a leglátványosabb, a  legszebb és ebből kifolyólag a leglátogatottabb rész is. A szurdokban  három nagy és több kisebb vízesést láthatunk. De jobban vegyük szemügyre a szurdok látnivalóit. Rögtön a torkolatnál a patak vize, állóvízként fedi az itt hagyott kavicsokat. Jól jön a túracipő, különben a láb vizes lesz. A természet alkotta sziklaalakzatokon kívül, megcsodáltam az emberi leleményt, amellyel megoldották a sziklákon és vízen a közlekedést a bedőlt fatörzsek felhasználásával. A gerendákra erősített lécek, a fém létrák, láncok, sok helyen csak az emberi kényelmet, máshol viszont a biztonságot szolgálják. A könnyelműség is jelen volt, mivel hárman már lógtak a létráról, de tolakodik negyediknek. Elfértek volna rajta heten is, de probléma esetén saját maga kivételével, mindenki hibás lenne. Persze van sétálásra alkalmas rész, ahol a fej felett kidőlt fatörzsek mutatják a természet szeszélyeit. A szurdok végéhez közelítve meredekké válik az emelkedő és a víz által átitatott talaj is szárazzá válik. Pedig a forrás helyét fa építmény jelzi és az egyik kekszgyártó cégünk szponzorálásával készült. 952 m magasban tovább a kéken Malá poľana irányában, míg a sárgán Pod Vtáčím hrbom felé lehet menni, amerre én is tartok. Majd Kláštorisko felé a P jelzésen, de előtte jobbra a K jelen és S-en az Óriás vízeséshez „Obrovský vodopád“ megyek. Sziklafal közé szorul a Kyseľ folyó vize 4 m szélesen és 30 cm mélyen és a képen látható rostélyokon lépegetve közelítem a vízesés feletti hidat. A nagyon tiszta vízben látható a sötét meder. A hídon viszont nem tudok tovább menni az ellenforgalmat jelző tábla miatt. Átvert a térképem ! A vízesés hangját annyira hallom, amennyire viszont nem látok semmit belőle az alant lévő fák lombjának takarása miatt. Ha tovább mennék függőleges sziklafalon ácskapcsokon (gyárkéményeken látható lépcsőn), kellene mindenféle biztosítás nélkül lejutni a vízesés aljába, majd a K és Z jel elágazásához. Alternatív utat választok. A térképem nem jelöli, de kicsit visszamenve a sárgán Z jel balra indul és vízesést jelöl 10 percre a táblától. Emelkedő a folytatásban, aztán kilátás a lent elterülő völgyre. Ott a Karolínyho vízesés vize nagy szélességben, centiméteres mélységgel, csigatempóval halad. A sziklára felérve én is ilyen tempót veszek fel az előttem hegymászó felszerelésben biztosítókkal kínlódó gyerekcsapat mögött. Nem volt veszélyes a terep, csak a tanulás céljából használták a vezetőjük elégedettségére. Valószínűleg szembe jöttek az Óriás vízeséssel, ahol nagyobb hasznát vették.

            A K jelre érve jobbra Kláštoriskon keresztül a P félárnyékos erdei lejtős útján érek Letanovský mlyn zöld rétjére. Kedvem lett volna a fűben lajhár módjára elnyúlni és az ég tiszta kékjét bámulni. Túllövök a P jelen és előttem ellenőrzőpont áll az úton. Balról a hegyről futók érkeznek és pohárnyi itallal a kezükben távoznak a frissítőpontról. Én meg az előbbi völgybe fordulva egy újabb eszem-iszom helyre érkezek. A K jel is meg van, amely a Hornád függőhídjához vezet. Egyszerre öt személy a híd kapacitása, de egyedül haladva is erősen imbolyog alattam. Nem árulom el hány ilyen hídon átkelve jutsz el a Hrdlo Hornádu nevű ponthoz. De amíg erre mész, addig vagy a víz közelében, mellett, vagy a víz fölött leszel. A víz szinte kanyont vágott a sziklába és éles kanyarokat leírva halad távoli útjára. Egy újabb hídon átjutva a Z egyirányú jelen a Kláštorisko szakadék völgyében találom magam. A káosz elnevezéssel illettem a szerteszét heverő fatörzsek látványa miatt. A hegyre 3 vízesés mellett elhaladva érkezek. A Fátyol vagy  Szivárvány nevezetű vízesés nem működött, vízhiány miatt.

            Kláštorisko eszem-iszom helyen fordulok vissza a S jelre. Lejtős kétirányú úton előzöm az embereket, köztük az anyát lányával, akivel a P jelen találkoztam. Hornád partjára érve újból ég és víz között találom magam, ahol még cölöpökön is jártam. A telefon csengése állít meg. Eszik a társam és ha közel vagyok nekem is rendel ételt  hallom a készülékből. Fél vagy órára lehetek, ezért esett az ajánlat. Pedig jó lenne valamit ennem ! - fejezem be a beszélgetést.

            Sziklára helyezett helikopter emlékműve, balesetre emlékeztet. A kései útrakelővel való találkozás után, két tetszetős bronzszínű szobrot is elhagyva válok el a folyó partjától. Újból emelkedés a dombra utána pedig lemenet, a talpalávaló. Épületek mellett haladva találkozom társammal és a végére sikerül a gyomromat is megtölteni.

            Mindez történt 21 km megtételével és 7 óra alatt az Úr szeptember havának kilencedik napján.