Túrabeszámolók


MC MediaComm gyalogtúrák

új túrabeszámoló rögzítése
Kiírások:2017 2017 2017 2017 2017 2017 2017 2017
 Túra éve: 2017
HeliosTúra éve: 20172017.10.29 14:39:13
megnéz Helios összes beszámolója




       Júniusban jártam a szurdokban. Nyári forróság köszöntött Mixnitz vasúti megállójánál a túrám kezdetén 10.00 órakor.  Az épületek között  elhaladva rétre értem , később pedig a parkolóba. Előttem a  fák közt épületek sziluettjei  váltak láthatóvá. Ott jobbra nyilvános illemhelyek , pár méterre földszintes épület előtt férfi széken ül és mosolyogva köszön az előttem  haladóknak. Ezen felbuzdulva én is köszönök a pihengetőnek. Az épületre visszanézve oldalról Információ és Elsősegély a felirata. Balra a hotel várja a pihenni  vágyókat. Utam az erdőben emelkedésbe vált, némi  kivételtől  eltekintve egészen a csúcsig. Néhány ritkaságszámba menő fa és cserje  német és latin nevét az egyednél kiírták. Az út mellett fából  készült vályú árválkodik, melybe fordított U alakú csövön víz folyik. Nincs jelezve iható-e vagy sem, mosdásra biztosan  megfelel. Egy kilátóból a szurdok völgyébe lehet letekinteni , de tovább haladva lassan megérkezek a „Kassa“  nevü  épülethez  10.54-re. Nem siettem el, csak elsétáltam ezt a részt. Jegyet váltok a szurdokba és a kerítésen kívül falatozással töltök néhány percet. Még pár korty víz is lecsúszik mielőtt 11.08-kor tovább indulok. Nagyobb tempóra váltok az árnyas erdőben előcsalogatva a verítéket. 2 roggyant fekvő létra segíti a sáros részeken való áthaladást, így jutok el az Unterstandshütte elnevezésü zárva levő menedékházhoz . Innen a létrák veszik át az út szerepét. A kopár  sziklafalon az ég felé kanyarognak  és rajtuk az emberek kígyózó sora.  A lépéstávolságot tartva nem kell a lépcsőfokokat nézni , hacsak nem az előtted haladó sarkát célozgatod menet közben. Többen is elunták , hogy mögöttük koslatok és előre engedtek. Érdemes hátra is nézni , így az erdős dombokat-hegyeket láthatod. Sík talajon járás mellett vízér vezet a tóhoz , ahol a Bergwachthütte kínálja frissítőit. Neveiket a belépőről írom , ahol több hasznos információ is megtalálható. Ezt a kis intermezzót kivéve újra a létráké a főszerep. Ujdonságnak számít a sziklákon csörgedező erecske és a hegy oldalában néhol látható cserjék, vagy kisebb méretü fák. A vízcsapot valószínüleg  takarékos  üzemmódba  állították! Utolsó létra. –látható a fémcetlin. Mááár ? – jön elő a kérdés. Meredek emelkedőn haladunk feljebb és feljebb egészen az 1209 m magasságban lévő Zum Gutenhütte-ig  12.15 ó . A jelzőtábla balra mutatja  Mixnitzet  1.45 ó , jobbra a teichalmi tavat célzod meg , míg  egyenest a csúcs felé haladhatsz.  A szurdokban az embereket nyelvileg 3 csoportba lehetett osztani : német, szlovák (cseh) és magyar.  És persze a 3 oroszul beszélő férfi.  Átvágva a székeken ejtőző ivó-evő embereken kerítéshez érek. Valamely állat kijutását meghiúsító lassítón keresztüljutva,  réten megyek át. Erdőben az úton előzök fiatalokat,  és mellőzök egy nem éppen standardnak mondható kb. 40×30 cm-es jelzést. Ujabb erdei út a kerítéssel körbezárt 1398 m-en levő Jokl...hüttehez vezet 12.40 ó. Eddig senkivel sem találkoztam , de mostantól a legmagasabb pontig sok túrázó jön szembe és köszönnek.  A köszönések fajtái : az intés, mosoly,  Guten Tag !, meg Tschüß !.  Fejem a Grüss Gott !–ra kaptam fel , mert ezt először és talán utoljára hallottam.  Lépteim neszét helikopter búgása nyomja el.  A fák lombjai közt átlátva a völgy fölött nagy robajjal fordul meg és távolodva ismét a csend lesz úrrá a hegyoldalon.  Nemsokára kivágott fák száraz maradványai meg a sziklák takarják a kilátást. Ezek a nap perzselő erejét  hatványozottan sugározzák vissza . Mielőtt a csúcsot elérném a nyomasztó hőség elől a közelben lévő egyetlen fa alatt állok meg  13.40 ó. Az utolsó 5 dcl vizemet most fogyasztom el és így indultam a Hochlantsch 1720 m néhány  utolsó méterének meghódítására. A csúcskönyvbe a „ Nagyon szép a természet, gyönyörú a kilátás. Máskor is jövünk . „ aláírások  után,  a  következő új sorba jegyeztem be magam. 14.00 ó, a nap elől az erdei árnyékba menekülve lassan ballagok Teichalm felé.  Az 1172 m magasságban fekvő tóhoz 15.15 ó-ra jutok.  A belépőjegyre 5.45 óra van írva ennek az egész távnak a megtételére.  A tókerülés közben rácsodálkoztam a tó fabikájára, viszont nem messze a sípályán  élő testvérei  legelésztek.  A parkolóban 2 magyar busz utasaikra várt. A hotel melletti büfé teraszán a pincérrel még magyarul is lehetett cseverészni, ha az ideje engedte.